Tegnap véget ért a 2020-as keresztféléves felvételi ügyintézési időszaka. Most összeszedtük, milyen fontos teendők vagy határidők várnak a felvételizőkre.
A keresztféléves felvételizők január 3-ig kaptak hiánypótlási felszólítást, a jelentkezéskor még rendelkezésre nem álló dokumentumok hiánypótlási határideje pedig a január 9-én, azaz tegnap járt le. Akik eddig nem pótolta a hiányzó dokumentumokat, azoknak a jelentkezési kérelmét a rendelkezésre álló adatok alapján bírálják el, de akár az eljárást is megszüntethetik.
Ponthatárok és besorolási döntés
Az, hogy a jelentkezőt felveszik-e az általa megjelölt jelentkezési helyre, a szakra meghatározott ponthatártól, illetve az általa elért felvételi összpontszámtól függ - írja a felvételi tájékoztató.
A felvételi eljárás során – a jelentkezők által elért felvételi összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények kapacitása, valamint egyéb, a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével – várhatóan 2020. január 23-án határozzák meg a felvételi ponthatárokat. Ennek keretében minden megállapítják, hogy melyik jelentkezési helyre nyertetek, illetve nem nyertetek besorolást.
Az Oktatási Hivatal minden jelentkező esetében ún. besorolási döntést hoz, az erről szóló határozat elérhetőségéről pedug e-mailben értesítenek majd benneteket legkésőbb 2020. január 25-ig.
A besorolást nyert jelentkezőnek az érintett felsőoktatási intézmény úgynevezett felvételi határozatot küld, és tájékoztatja a felvetteket az egyetemi beiratkozás helyéről, idejéről és az ezzel összefüggő teendőkről is.
Közzétették a keresztféléves felvételi jelentkezési adatait. Mutatjuk, hogyan melyik a tíz legnépszerűbb alapképzés a 2020-as keresztféléves felvételin.
Ezek a képzések tarolnak a 2020-as keresztféléves felvételin - friss toplista
Közzétették a keresztféléves felvételi jelentkezési adatait. Mutatjuk, hogyan melyik a tíz legnépszerűbb alapképzés a 2020-as keresztféléves felvételin.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
