Ha idén érettségiztek, a tételek mellett ezeket a fontos határidőket, szabályokat és teendőket is érdemes észben tartanotok. Most összegyűjtöttünk minden fontos infót a májusi vizsgaidőszakról.
Jelentkezési határidő
A jelentkezési határidő a május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-e, ami 2020-ban szombatra esik. Jó hír, hogy a tavaszi vizsgaidőszaktól újra lehet előrehozott érettségit tenni természettudományos tárgyakból is. Erről bővebben itt olvashattok.
Vizsgadátumok
Mint említettük, a tételek mellett a fontos határidőket és dátumokat is érdemes ismernetek már az érettségi időszak előtt. Mikor kezdődik és meddig tart a május-júniusi érettségi, és mikor vizsgáznak az egyes tárgyakból a diákok? Itt a menetrend.
Emelt szintű tételek
Májusban vizsgáztok, és már tudjátok, pontosan milyen tantárgyból szeretnétek emelt szinten érettségizni? Itt vannak a 2020-as emelt szintű tételek magyarból, történelemből, matekból, a természettudományos tárgyakból. Még azoknak is összeállítottunk egy kis segédletet, akik idegen nyelvből szeretnének emelt szintű vizsgát tenni. Itt a teljes lista.
Vizsgák menete
A májusi időszakról eddig nyilvánosságra hozott anyagokat folyamatosan böngészhetitek az Oktatási Hivatal oldalán. Itt megnézhetitek a vizsgaleírásokat, követelményeket, témákat és az egyes vizsgákat érintő változásokat is.
Mikor lesz a 2020-as tavaszi érettségi? Itt az összes vizsga dátuma
Mikor kezdődik és meddig tart a május-júniusi érettségi, és mikor vizsgáznak az egyes tárgyakból a diákok? Itt a menetrend.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
