Január 9-ig kell pótolniuk a hiányzó dokumentumokat a keresztféléves felvételire jelentkezőknek, és eddig lehet az adatokat, illetve a sorrendet is módosítani.
A keresztféléves felvételizők január 3-ig kaptak hiánypótlási felszólítást, a jelentkezéskor még rendelkezésre nem álló dokumentumokat január 9-ig kell feltölteni az E-felvételi rendszerébe. Ha ezt nem teszitek meg, a jelentkezési kérelmeteket a rendelkezésre álló adatok alapján bírálják el, vagy az eljárást megszüntethetik. Fontos, hogy nem minden esetben kaptok felszólítást - a többletpontokra jogosító igazolások hiányáról például nem, hiszin azokra ti döntötök.
Nem kell feltölteni a 2006. január 1. után megszerzett érettségi eredményeket igazoló dokumentumok (bizonyítvány vagy tanúsítvány) másolatát. Ezeket az adatokat a Köznevelés Információs Rendszeréből elektronikusan szerzi be a felvi. Szintén nem kell benyújtani a 2003. január 1. után szerzett nyelvvizsga bizonyítványokat. Amennyiben november 15-i jelentkezési határidő után szereztétek vagy szerzitek meg a nyelvvizsgát, akkor a felületen csak a nyelvvizsga-bizonyítvány adatait kell megadnotok.
Szintén január 9-ig módosíthattok az adataitokon, illetve egy alkalommal változtathattok a megjelölt képzések sorrendjén is.
A keresztféléves felvételi ponthatárait január 23-án húzzák, vagyis ekkor tudjátok meg, elkezdhetitek-e a képzést februárban.
Keresztféléves felvételi: ennyi pont kellett a sikerhez az előző években
Elindult a felvételi ügyintézés. Most megtudhattok mindent a ponthatárhúzásról és a korábbi ponthatárokról.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
