A keresztféléves időszakban a felvételizőknek hitelesíteniük is kell jelentkezésüket legkésőbb 2019. november 20-ig, különben nem érvényes. Itt vannak a részletek a hitelesítés módjáról és arról is, kiknek kell újra hitelesíteniük a jelentkezésüket.
Arról már többször írtunk, hogy jelentkezési határidő (2019. november 15.) lejárta után a hitelesítési határidőig már csak hitelesítésre van lehetőség. Az egyik legfontosabb dolog, hiszen a jelentkezésetek csak akkor érvényes, ha hitelesítitek is, amire legkésőbb november 20-ig van lehetőségetek. Azt, hogy pontosan mit kell tennetek a hitelesítés folyamán, itt elolvashatjátok.
Fontos, hogy azoknak, akik már a jelentkezési határidő előtt hitelesítették a jelentkezésüket, ám november 15-ig még módosítottak az adatokon, újra hitelesíteniük kell azt a fent említett módok valamelyikével - hívja fel a figyelmet a Felvi.
A beérkezett hitelesítő adatlapok feldolgozása néhány napot vesz igénybe - teszik hozzá - a feldolgozás eredményéről pedig e-mailben kaptok tájékoztatást, de az E-felvételi felületén is nyomon követhetitek a jelentkezésetek státuszát.
Felvételi határidők: ezek a legfontosabb teendők a jelentkezés után
A keresztféléves felvételi jelentkezési határideje november 15-én lejárt. Most összegyűjtöttük, milyen fontos feladat vár még a felvételizőkre a következő napokban és hónapokban. Íme a legfontosabb dátumok, és teendők.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
