A keresztféléves időszakban a felvételizőknek hitelesíteniük is kell jelentkezésüket legkésőbb 2019. november 20-ig, különben nem érvényes. Itt vannak a részletek a hitelesítés módjáról és arról is, kiknek kell újra hitelesíteniük a jelentkezésüket.
Arról már többször írtunk, hogy jelentkezési határidő (2019. november 15.) lejárta után a hitelesítési határidőig már csak hitelesítésre van lehetőség. Az egyik legfontosabb dolog, hiszen a jelentkezésetek csak akkor érvényes, ha hitelesítitek is, amire legkésőbb november 20-ig van lehetőségetek. Azt, hogy pontosan mit kell tennetek a hitelesítés folyamán, itt elolvashatjátok.
Fontos, hogy azoknak, akik már a jelentkezési határidő előtt hitelesítették a jelentkezésüket, ám november 15-ig még módosítottak az adatokon, újra hitelesíteniük kell azt a fent említett módok valamelyikével - hívja fel a figyelmet a Felvi.
A beérkezett hitelesítő adatlapok feldolgozása néhány napot vesz igénybe - teszik hozzá - a feldolgozás eredményéről pedig e-mailben kaptok tájékoztatást, de az E-felvételi felületén is nyomon követhetitek a jelentkezésetek státuszát.
Felvételi határidők: ezek a legfontosabb teendők a jelentkezés után
A keresztféléves felvételi jelentkezési határideje november 15-én lejárt. Most összegyűjtöttük, milyen fontos feladat vár még a felvételizőkre a következő napokban és hónapokban. Íme a legfontosabb dátumok, és teendők.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
