Felvételizők, figyelem! A felvételi követelmény és a pontszámításhoz előírt emelt szintű érettségi nem ugyanaz

Már egy ideje tény, hogy jövőre csak az vehető fel alapképzésre és osztatlan mesterképzésre, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tesz, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik. Itt a lista, milyen vizsgát kell tennetek a különböző szakokon.

  • Eduline

Az sem kérdéses egy ideje, hogy nyelvvizsgát már nem kell kötelezően teljesíteni a 2020-as felvételihez, a másik bemeneti követelmény azonban megmaradt. Mivel jövőre már csak azok kerülhetnek be alap- és osztatlan képzésre, akiknek legalább egy emelt szintű érettségije van, fontos az is, hogy ezt a kritériumot hogyan tudjátok teljesíteni. Ugyanis minden szakon más-más emelt szintű érettségit írnak elő felvételi követelményként.

Fontos, hogy a felvételi követelményként előírt és az érettségi pont számításához előírt emelt szintű érettségi vizsgatárgy nem ugyanaz - hívja fel a figyelmet a Felvi.

A következő táblázatban azt nézhetitek meg, hogy az általatok választott területen milyen vizsgákat fogadnak el. Ilyen szempontból kétféle tanulmányterületi csoport van: az egyik, ahol nem írnak elő tantárgy szerinti követelményt, a másik, ahol konkrét tantárgyak közül választhattok.

A felvételi követelmény bármilyen emelt szintű érettségi vizsgával teljesíthető a következő képzési területeken:Felvételi követelmény a bemeneti feltételként meghatározott emelt szintű érettségi tárgyak közül teljesíthető a következő képzési területeken:

agrár (alapképzés),

gazdaságtudományok (alapképzés)

informatika,

jogi (alapképzés),

orvos- és egészségtudomány (alapképzés),

pedagógusképzés,sporttudomány.

agrár (osztatlan képzés)

államtudományi,

bölcsészettudomány,

jogi (osztatlan képzés)

műszaki,

orvos és egészségtudomány (osztatlan képzés),

társadalomtudomány,

természettudomány.

Többletpontok: 
A felvételi követelményként választott emelt szintű érettségiért akkor adható többletpont, ha a választott tárgyból lehet érettségi pontot számítani, és legalább 45%-os eredményű.A legalább 45%-os emelt szintű érettségi vizsgáért jár a többletpont.

Emelt szintű érettségiért továbbra is összesen 100 pontot kaphattok, vagyis két emelt szintű vizsga számítható be. Azt, hogy mely szakokon milyen tárgyból fogadják el a vizsgát, itt nézhetitek meg.

A részletes felvételi tájékoztató várhatóan december 19-20-án jelenik meg. A 2020-as felsőoktatási felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Milyen többletpontokat kaphattok a 2020-as felvételin? Itt a lista

A 2020-as felsőoktatási felvételi eljárástól alapképzésre és osztatlan mesterképzésre az vehető fel, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik. De miért kaphattok többletpontokat? Itt a lista.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.