Jövőre csak az vehető fel alapképzésre és osztatlan mesterképzésre, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tesz, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik. De mivel lehet teljesíteni az emelt szintű érettégi követelményeket?
Az már egy ideje nem kérdés, hogy nyelvvizsgát már nem kell kötelezően teljesíteni a 2020-as felvételihez, a másik bementi követelmény megmaradt. Mivel jövőre már csak azok kerülhetnek be alap- és osztatlan képzésre, akiknek legalább egy nyelvvizsgájuk van, fontos az is, hogy ezt a kritériumot milyen vizsgával teljesíthető.
Az emelt szintű érettségi követelménye első körben teljesíthető érettségi bizonyítványban vagy tanúsítványban szereplő emelt szintű érettségi vizsgatárggyal - írja a Felvi. Ezen felül ezt az előfeltételt kiválthatjátok felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával, ez a lehetőség azonban csak a jogszabályban meghatározott jelentkezők részére él, illetve a bevizsgálási eljárás során emelt szintűként elismert külföldi érettségi vizsgatárggyal is kipipálhatjátok.
Ha diplomával, azaz felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkeztek, mentesülhettek az emelt szintű érettségi követelménye alól, de felvételi összpontszám csak akkor számolható az oklevélből, ha az adott szakon a felsőoktatási intézmény így dönt - ezért ennek külön kell utánajárnotok.
A részletes felvételi tájékoztató várhatóan december 19-20-án jelenik meg. A 2020-as felsőoktatási felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
