Így teljesíthetitek a kötelező emelt szintű érettségit jövőre

Jövőre csak az vehető fel alapképzésre és osztatlan mesterképzésre, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tesz, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik. De mivel lehet teljesíteni az emelt szintű érettégi követelményeket?

  • Eduline

Az már egy ideje nem kérdés, hogy nyelvvizsgát már nem kell kötelezően teljesíteni a 2020-as felvételihez, a másik bementi követelmény megmaradt. Mivel jövőre már csak azok kerülhetnek be alap- és osztatlan képzésre, akiknek legalább egy nyelvvizsgájuk van, fontos az is, hogy ezt a kritériumot milyen vizsgával teljesíthető.

Az emelt szintű érettségi követelménye első körben teljesíthető érettségi bizonyítványban vagy tanúsítványban szereplő emelt szintű érettségi vizsgatárggyal - írja a Felvi. Ezen felül ezt az előfeltételt kiválthatjátok felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával, ez a lehetőség azonban csak a jogszabályban meghatározott jelentkezők részére él, illetve a bevizsgálási eljárás során emelt szintűként elismert külföldi érettségi vizsgatárggyal is kipipálhatjátok.

Ha diplomával, azaz felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkeztek, mentesülhettek az emelt szintű érettségi követelménye alól, de felvételi összpontszám csak akkor számolható az oklevélből, ha az adott szakon a felsőoktatási intézmény így dönt - ezért ennek külön kell utánajárnotok.

A részletes felvételi tájékoztató várhatóan december 19-20-án jelenik meg. A 2020-as felsőoktatási felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.