A 2020-as felvételi követelményből a nyelvvizsga kiesésével maradt az emelt szintű érettségi. Ugyanis ebből a vizsgából továbbra is kell, hogy legyen minden felvételizőnek. Könnyebb lesz teljesíteni az emelt szintű érettségit, mint a nyelvvizsgát lett volna? Itt vannak a vizsga szabályai.
Melyik tárgyból kell emelt szintű érettségi?
Érdemes úgy kiválasztani, hogy melyik tárgyból tesztek emelt szintű érettségi vizsgát, hogy azt elfogadják a megjelölt szakotokhoz is. Így egyszerre teljesítitek az adott képzés, és a 2020-as felvételi követelményét. (Persze vannak olyan szakok, ahová kettő emelt szintű érettségi is kell.) Először meg kell néznetek, hogy milyen tárgyakból kell érettségiznetek ahhoz, hogy az adott képzési területen tanulhassatok tovább, erről itt olvashattok, mindegyik képzési területnél vannak felsorolt tantárgyak, és az is szerepel a dokumentumban, hogy ezek közül melyiket választhatjátok emelt szintű vizsgának - természetesen ezt érdemes csak az adott szakra vonatkozóan is megnézni, tisztázni.
Nem jár az 50 pluszpont?
Eddig, ha az emelt szintű érettségi vizsga is elérte a megadott százalékot, a felvételizőknek járt 50 pont pluszban. Mivel azonban jövőre felvételi követelmény lesz egy emelt szintű érettségi vizsga megléte, a többletpont csak a második - emelt szinten tett - érettségiért jár majd. Fontos, hogy ennek a második tárgynak is kötelezőnek vagy választhatónak kell lennie a megjelölt szakon, mert csak így járhat érte pluszpont. Valamint fontos, hogy a vizsga eredményének is legalább 45 százalékosnak kell lennie, különben ha ezt a feltételt nem teljesítitek, akkor sem jár érte többletpont.
Mikor jár érte nyelvvizsga is?
Ha az emelt szintű nyelvi érettségin legalább 60 százalékos eredményt értek el, az középfokú (B2-es szintű) komplex nyelvvizsgával egyenértékű. Bár a felvételihez már nem lesz kötelező a nyelvvizsga, a diplomához igencsak jól fog jönni.
Mikor lesz a 2020-as érettségi?
A 2020-as tavaszi érettségik 2020. május 4-én kezdődik az írásbeli magyarérettségivel, a vizsganaptárat itt nézhetitek meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
