Már csak pár napot kell várni a 2019-es pótfelvételi ponthatáraira - augusztus 26-án megtudjátok, bekerültetek-e a kiválasztott szakra.
Fontos, hogy ha a kiválasztott szakot már az általános felvételin is meghirdették az adott intézményben, munkarendben, finanszírozási formában, akkor a pótfelvételi ponthatára nem lehet alacsonyabb a július 24-én kihirdetett ponthatárnál (a 2019-es ponthatárokat itt nézhetitek meg – fontos, hogy ha egy képzést a sima felvételin mindkét finanszírozási formában meghirdettek, a pótfelvételin pedig csak önköltséges formában, akkor a fizetős változat júliusi ponthatárát kell figyelni).
Idén is érvényes az a szabály, hogy a jogszabályi minimumnál sem lehet alacsonyabb a pótfelvételi ponthatára – ez alap- és osztatlan szakon 280, felsőoktatási szakképzéseken 240, mesterszakokon 50 pont.
Arra azonban itt figyelni kell, hogy míg az alap- és osztatlan szakok 280-as minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s szakképesítésért kapható többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül, a felsőoktatási szakképzések 240 pontos minimumhatárát az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de az egyéb pluszpontok nélkül kell elérni.
A 2019-es pótfelvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
