Már csak pár napot kell várni a 2019-es pótfelvételi ponthatáraira - augusztus 26-án megtudjátok, bekerültetek-e a kiválasztott szakra.
Fontos, hogy ha a kiválasztott szakot már az általános felvételin is meghirdették az adott intézményben, munkarendben, finanszírozási formában, akkor a pótfelvételi ponthatára nem lehet alacsonyabb a július 24-én kihirdetett ponthatárnál (a 2019-es ponthatárokat itt nézhetitek meg – fontos, hogy ha egy képzést a sima felvételin mindkét finanszírozási formában meghirdettek, a pótfelvételin pedig csak önköltséges formában, akkor a fizetős változat júliusi ponthatárát kell figyelni).
Idén is érvényes az a szabály, hogy a jogszabályi minimumnál sem lehet alacsonyabb a pótfelvételi ponthatára – ez alap- és osztatlan szakon 280, felsőoktatási szakképzéseken 240, mesterszakokon 50 pont.
Arra azonban itt figyelni kell, hogy míg az alap- és osztatlan szakok 280-as minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s szakképesítésért kapható többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül, a felsőoktatási szakképzések 240 pontos minimumhatárát az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de az egyéb pluszpontok nélkül kell elérni.
A 2019-es pótfelvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
