Közel 5000 új hallgató kezdheti meg tanulmányait idén szeptembertől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Idén is magas felvételi pontszámokat állapított meg az intézmény: az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma csaknem 419 pont.
Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár
Idén szeptemberben 4774 elsőéves hallgató kezd a Műegyetemen, az állami ösztöndíjas képzési formában az átlagpontszám kiemelkedően magas, 418,8 pont, az önköltséges formában felvettekkel együtt 416,2 pont - olvasható a BME közleményében.
Mesterszakon közel ezren kezdhetik meg ősszel tanulmányaikat, illetve további több mint ezren kerültek be idén januárban a BME mesterszakjaira. Az egyetemre jelentkező több mint 11 ezer hallgató 21 százaléka valamelyik mesterszakot jelölte meg, ami 7,5 százalékponttal magasabb az országos aránynál. Idén 27 hazai felsőoktatási intézménybe jelentkeztek száznál többen mesterképzésre.
Rekordott döntött az ELTE, még soha nem volt ennyi elsőéves: itt vannak a felvételi eredmények
Soha nem jutott be még olyan sok elsőéves az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE), mint idén - összesen 10170-en kezdik meg a képzést szeptemberben. A legmagasabb ELTE-s ponthatárokat tanári szakokon húzták.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem idegen nyelvű képzéseire is megnőtt a jelentkezések száma. A tavalyi eredményekhez képest jelentősen, közel 50%-kal emelkedett az angol nyelvű képzés iránt érdeklődők száma is. A BME a Stipendium Hungaricum Ösztöndíj keretében a világ minden részéből több mint 700 jelentkezőt vett fel, doktori képzésre pedig további 87-en kerültek be.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
