A felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetését, július 24-ét követően felélénkül az albérletpiac, ebben az időszakban számolni kell a bérleti díjak akár 10-15 százalékos emelkedésével is a lakáspiaci szakértők szerint.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. közölte az MTI-vel, hogy a hallgatók Budapesten főként az egyetemük közelében próbálnak lakást bérelni, ezért elsősorban a XI. és a IX. kerület belső része a legnépszerűbb. Ezekben a kerületekben a garzon lakások bérleti díja 120 ezer forint körül van, a közel 100 négyzetméteres, társbérletnek is alkalmas lakás albérleti díja pedig 200 ezer forinttól indul.
Vidéken a három legfontosabb egyetemi városban - Debrecen, Pécs és Szeged - nagyon eltérnek az albérleti árak. A belvárosi lakásoknál példaként említették, hogy 150 ezer forintos havi díjért Debrecenben egy kétszobás, Szegeden és Pécsen akár háromszobás lakást is lehet bérelni.
Hozzátették, érdemes már a ponthatárok kihirdetése előtt elkezdeni a lakáskeresést, ugyanis a jó helyen lévő, megfizethető áron elérhető lakások gyorsan elfogynak. Lakáskiadás szempontjából az augusztus a legerősebb hónap, ekkor zúdul a kereslet igazán a piacra, emiatt elképzelhető, hogy augusztusban 10-15 százalékkal emelkednek az albérletárak a július elején mért adatokhoz képest.
Az Ingatlan.com arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a fiatalok leginkább a főváros XI., IX., XIII. és XIV. kerületében, illetve a belvárosi kerületekben (V., VI., VII.) keresnek lakhatási megoldást. Az albérletárak azonban pont ezekben a kerületekben a legmagasabbak, az előbbieknél a havi díjak 145 ezer és 165 ezer forint között, a belvárosi kerületekben pedig 160 ezer és 210 ezer forint között mozognak.
A felvételi ponthatárok kihirdetésétől szeptember végéig tartó albérletszezonban 30-40 százalékkal élénkül a kereslet a kiadó lakások iránt. Ezáltal néhány ezer forinttal emelkednek a bérleti díjak, de ez átmeneti jellegű, az árak az év végére kiegyenlítődnek.
Minden, amit a kollégiumi jelentkezésről tudni kell: árak, dokumentumok és alternatívák
Egyetemi kollégiumba készültök szeptembertől? Cikksorozatunk utolsó részében összeszedtük az egyetemek kollégiumok árait. Mutatjuk, hogy milyen kiadással kell számolnotok, ha kollégiumba költöznétek.
Az Otthon Centrum azt közölte az MTI-vel, hogy az átlagos havi bérleti díjak egy 50 négyzetméteres lakásra vetítve Budapesten 150 ezer forint körül, míg a vidéki egyetemi városokban 100 ezer forint körül alakulnak, erre további 10-20 ezer forint rezsiköltség rakódik.
Az Otthon Centrum szerint a diákok fajlagosan akkor járnak jól, ha többen összeköltöznek, ugyanis egy budapesti, jó helyen lévő, 160 négyzetméteres lakás bérleti díja eléri a 240-280 ezer forintot, de ha ez az összeg 5-6 felé oszlik meg, akkor egy emberre vetítve az albérleti díj 40-50 ezer forint körül alakul.
Az OTP Ingatlanpont közleménye szerint Debrecenben egy 52 négyzetméteres, bútorozott lakás havi albérleti díja átlagosan 150 ezer forintra tehető, a frekventált elhelyezkedésű, jó állapotú ingatlanok bérleti díja havonta elérheti a 240 ezer forintot is. Szegeden az albérletpiacon nagy a szórás: a külvárosban már 60 ezer forintért is lehet garzont bérelni havonta, de a belvárosban egy többszobás lakásnál akár 150-200 ezer forint havi bérleti díjjal is számolni kell. Pécsen a jogi és közgazdasági karhoz közeli albérletek havonta minimum 100 ezer forintba kerülnek, az orvostudományi kar közelében azonban akár 20 ezer forinttal is magasabbak lehetnek az albérleti díjak.
| Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
