Hogyan kalkulálhatnak felvételi pontjaikkal azok, akik valamelyik felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek?
A felsőoktatási szakképzésekre vonatkozó pontszámítási szabályok lazábbak, mint az alap- és osztatlan szakoké.
A jelentkezők pontszámát háromféleképpen lehet meghatározni: meg lehet duplázni a tanulmányi pontszámot (a középiskolai jegyek és az érettségi átlageredménye alapján kapott pontok összegét), meg lehet duplázni az érettségi pontszámot (az adott szakon kötelező/választható két tárgyból tett érettségi eredményének összegét), de akár úgy is dönthetnek a felvételizők, hogy összeadják a tanulmányi és az érettségi pontokat.
Akármelyik lehetőséget választják, az így megkapott pontszámhoz kell hozzáadni a többletpontokat – a nyelvvizsgáért, emelt szintű érettségiért és egyéb teljesítményért ugyanannyi többletpont jár, mint az alap- és osztatlan szakokon.
Felvételi kisokos: minden, amit tudnotok kell a felsőoktatási szakképzésről
Egyetemre, főiskolára felvételiznétek, de még nem találtátok meg a tökéletes szakot? Esetleg nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra? Lássuk, mit érdemes tudni a felsőoktatási képzésekről.
Fontos különbség az is, hogy a felsőoktatási szakképzéseken nem 280, hanem 240 a minimumponthatár, vagyis aki ennél kevesebbet gyűjt, önköltséges formában sem kezdheti el a képzést.
A minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen kapott pluszpontok nélkül kell elérni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Vészesen közeledik az érettségi, most már itt az ideje elkezdeni a felkészülést. Összegyűjtöttük, hogy milyen szóbeli tételcímek és témakörök kapcsolódnak a fő érettségi tárgyakhoz - így biztosan könnyebb lesz a keresés.
Elkezdődött a második félév, ilyenkor sok végzős osztályfőnök egy pillanatra megáll, és végiggondolja: hogyan is fért bele ennyi minden az elmúlt hónapokba? Suba Gabriella részletesen számol be a megállás nélküli szervezésről és adminisztrációról.
Folytatódott az új KRESZ-tervezet véleményezésére indított workshop-sorozat, csütörtökön a résztvevők arról egyeztettek, hogyan támogatható a leghatékonyabban a közlekedésre nevelés és oktatás.
Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.
Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket.
Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és gyakorlati tanácsokat az E-felvételi dokumentumfeltöltéséhez.
Nem jelent meg az egyetem által ígért béremelés a dolgozóik januári fizetéseiben. Az intézmény szerint a béreket a dolgozók és a szakszervezetek felé korábban kommunikált formában utalták.
A Tisza Párt programjában kiemelt szerepet kapott az oktatás átalakítása: korszerűsítenék a Nemzeti Alaptantervet, aminek alapja a nyelvi-természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lenne.
Már csak néhány nap maradt benyújtani az egyetemi jelentkezéseket, ha szeptembertől a felsőoktatásban szeretnétek tanulni.
