Hány többletpontot szerezhettek a 2019-es felvételin nyelvvizsgával, emelt szintű érettségivel, versenyeredményekkel, egyéb végzettséggel?
A 2019-es felsőoktatási felvételin maximum 500 pontot szerezhettek – kétszáz pontot a középiskolai eredményeitekkel és az érettségi átlagpontszámával, kétszáz pontot az adott szakon kötelező vagy választható két érettségi tárgy eredményével.
Száz pontot pedig a többletteljesítményetek alapján kaphattok meg – az emelt szintű érettségiért például vizsgánként 50 pont jár, a nyelvvizsgáért 28 vagy 40 pont.
Fontos azonban, hogy a többletpontok összege akkor is maximum 100 pont lehet, ha a különböző jogcímen járó többletpontok összege ezt meghaladná. Ha például három tárgyból tesztek emelt szintű érettségit, nem 150, hanem „csak” 100 többletponttal számolhattok. Ugyanez a helyzet akkor is, ha például két emelt szintű érettségi mellé szereztek egy B2-es nyelvvizsgát.
A 2019-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Ilyenek a 2019-es felvételi pontszámítási szabályai: így kalkulálhattok a pontokkal
Maximum 500 pont - ennyit szerezhetnek a 2019-es felsőoktatási felvételin az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, sport- és tanulmányi versenyeken elért helyezéseikkel, emelt szintű érettségivel, OKJ-s szakképesítéssel.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
