Már van egy diplomátok, de szeretnétek folytatni a tanulást? Kik és hogyan kérhetik a felvételinél, hogy a pontszámukat, a már korábban megszerzett felsőfokú oklevelük alapján számítsák? Itt a válasz.
A felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket – amennyiben alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek – a felsőfokú oklevelük minősítése alapján is rangsorolhatják - írja a Felvi.
Hogyan számolják a pontokat?
Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimum pontszám és 400 pont között arányosan kell megállapítani. Az oklevél feltöltésekor figyeljetek arra, hogy az adott felsőoktatási intézmény az oklevél minősítésének igazolását milyen pontossággal kéri!
Fontos, hogy ilyen esetben nem kötelező a jelentkezési feltételként meghatározott (emelt szintű) érettségi vizsga letétele. Illetve a jelentkezési kérelem csak akkor minősül hiányosnak, ha a jelentkező a jelentkezéskor az érettségi eredményei és középiskolai bizonyítványa alapján is kéri a pontszámítás elvégzését.
Ha felsőoktatási szakképzésen szereztem oklevelet, az is számít?
Sajnos nem, mivel az nem minősül felsőfokú végzettséget eredményező oklevélnek.
Felvételi kisokos: ezért a bizonyítványért akár 32 többletpontot is kaphattok
Hány pontot ér a felvételin a felsőoktatási szakképzésen szerzett végzettség? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
