Már van egy diplomátok, de szeretnétek folytatni a tanulást? Kik és hogyan kérhetik a felvételinél, hogy a pontszámukat, a már korábban megszerzett felsőfokú oklevelük alapján számítsák? Itt a válasz.
A felsőfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket – amennyiben alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek – a felsőfokú oklevelük minősítése alapján is rangsorolhatják - írja a Felvi.
Hogyan számolják a pontokat?
Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimum pontszám és 400 pont között arányosan kell megállapítani. Az oklevél feltöltésekor figyeljetek arra, hogy az adott felsőoktatási intézmény az oklevél minősítésének igazolását milyen pontossággal kéri!
Fontos, hogy ilyen esetben nem kötelező a jelentkezési feltételként meghatározott (emelt szintű) érettségi vizsga letétele. Illetve a jelentkezési kérelem csak akkor minősül hiányosnak, ha a jelentkező a jelentkezéskor az érettségi eredményei és középiskolai bizonyítványa alapján is kéri a pontszámítás elvégzését.
Ha felsőoktatási szakképzésen szereztem oklevelet, az is számít?
Sajnos nem, mivel az nem minősül felsőfokú végzettséget eredményező oklevélnek.
Felvételi kisokos: ezért a bizonyítványért akár 32 többletpontot is kaphattok
Hány pontot ér a felvételin a felsőoktatási szakképzésen szerzett végzettség? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
