Szigorít a puskázáson kapott érettségizők büntetésén a romániai oktatási minisztérium: aki csalni próbál, a következő két érettségi időszakban sem vizsgázhat le a kötelező és szabadon választható tantárgyakból.
Daniel Funeriu oktatási miniszter arra kérte a tanfelügyelőségeket, hogy az érettségit szervező középiskolákban – ahol lehetőség van rá – szereltessenek fel térfigyelő kamerákat, így a tanárok jobban szemmel tarthatják a vizsgázókat, írja a manna.ro.
A puskázáson kapott érettségizőket azonnal kizárják az írásbeli és szóbeli vizsgákról, sőt a következő két érettségi időszakra sem jelentkezhetnek a vizsgákra, így lemaradnak az egyetemi, főiskolai felvételiről is. Az oktatási minisztérium idén is ingyenesen hívható zöld számot hozott létre, amelyen a középiskolások jelezhetik, ha bármilyen szabálytalanságot észlelnek az érettségin. Az érettségin használható legális puskákról itt olvashatsz.
Nem véletlenül szigorít a romániai oktatási minisztérium: az elmúlt években egymást érték az érettségi botrányok. 2010 decemberében két-két év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek két kolozsvári iskolaigazgatót, akik különböző összegekért cserébe jobb jegyet adtak a diákoknak az érettségin. Az ügyészek szerint a két pedagógus a „megrendelők” feladatlapját egy másik, előre kitöltött tesztre cserélték.
Egyikőjük állítólag több mint tízezer eurót, vagyis 2 600 000 forintnak megfelelő összeget szedett be az érettségizőktől. A Kolozs megyei törvényszél első fokon két év és nyolc hónap, illetve két év és három hónap letöltenő börtönbüntetésre ítélte a két iskolaigazgatót, később azonban újratárgyalták az ügyet. Az elmúlt évek legnagyobb érettségi botrányairól bővebben itt olvashatszeduline
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
