Itt vannak az érettségi megoldásai: belügyi rendészet és katonai ismeretek

Az írásbeli érettségik befejező napján több mint harmincféle vizsgát tartottak a középiskolákban: délelőtt idegen nyelvből, délután belügyi rendészeti ismeretekből, katonai alapismeretekből, természettudományból és négy helyi, egyedileg akkreditált tantárgyból érettségiztek a végzős diákok.

  • Eduline
A központi követelményekre épülő vizsgatárgyak közül a belügyi rendészeti ismeretek (1270 vizsgázó), a katonai alapismeretek (106 vizsgázó) és a természettudomány (60 fő) került sorra hétfőn, míg az egyedileg akkreditált vizsgatárgyak közül csillagászatból (67 vizsgázó), az épületgépészet alapjaiból (28 vizsgázó), gépírásból és információkezelésből (100 vizsgázó), valamint a zenei angolból (1 vizsgázó) érettségiztek a diákok. Emelt szinten belügyi rendészeti ismeretek (118 vizsgázó) és gazdasági ismeretek (43 vizsgázó) tárgyból szerveztek vizsgákat.
Belügyi rendészeti alapismeretek

A középszintű érettségi feladatsora

A középszintű érettségi hivatalos megoldása

Katonai alapismeretek

A középszintű érettségi feladatsora

A középszintű érettségi hivatalos megoldása

eduline
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.