Radioaktivitással, az ősrobbanással, az energiatakarékos izzókkal és az üstökösök mozgásával foglalkozó kérdés is szerepelt az idei középszintű fizikaérettségi feladatsorában. A diákok reggel 8-kor kezdték meg a vizsgát, a teljes feladatsort már megtaláljátok az eduline-on.
| Itt van a 2010-es fizikaérettségi feladatlapja és megoldásaKözépszintű fizikaérettségi feladatlapjaKözépszintű fizikaérettségi hivatalos megoldásaEmelt szintű fizikaérettségi feladatlapjaEmelt szintű fizikaérettségi hivatalos megoldása |
A középszintű fizikaérettségi 120 percig tart, a diákoknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. Az első rész húsz feleletválasztós tesztkérdésből áll, ezután négy összetett feladat következik, amelyek közül hármat kell kiválasztani. A helyes válaszokkal és megoldásokkal legfeljebb 90 pontot gyűjthetnek össze a vizsgázókk.
A középszintű fizikaérettségi teljes feladatsorát itt találjátok - a közép- és emelt szintű feladatlap hivatalos megoldásait pedig itt nézhetitek meg.Az emelt szintű fizikavizsga 240 perces, és három részből áll: az első egy 15 kérdésből álló feleletválasztós teszt, a második részben egy esszé megírása a feladat, míg a harmadikban négy összetett feladatot kell megoldani, a maximális pontszám száz. Az érettségizők a közép- és az emelt szintű vizsgán is használhatnak függvénytáblázatot, valamint – szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas – számológépet.Fizikából középszinten 676 helyszínen 4 731 diák (közülük angolul 49-en, franciául ketten, horvátul egy diák, németül 19-en és spanyolul hatan) vizsgázott. Emelt szinten 29 helyszínen 793-an érettségizett.
eduline
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
