Középszinten több mint 16 ezren, emelt szinten mindössze háromszázan érettségiznek földrajzból. A középszintű, 120 perces írásbelit választóknak – többek között – a svájci frank, az euró és a dollár árfolyamának alakulásával, az egyes gazdasági szektorok szerepével, az európai és amerikai országok iparával és a folyók jellemzőivel foglalkozó feladatokat is meg kell oldaniuk. A közép- és emelt szintű földrajzérettségi hivatalos megoldását itt találjátok.
A teszt második részének egyik feladata az energiabiztonságról és az atomenergiáról szól, a kérdésekre egy HVG-s, Aszódi Attilával, a Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottságának elnökével készített interjú alapján válaszolhatnak a diákok.
Egy gyors regisztráció után itt olvashatod el a teljes írást.
| "A klímaváltozás miatt előtérbe kerültek azok az energiatermelési módok, amelyek nem járulnak hozzá a szén-dioxid-kibocsátás növeléséhez. Az egyik ilyen az atomenergia felhasználása. Az energiabiztonság is fontos ok. Miután az orosz–ukrán gázháborúk miatt többször is előfordult, hogy nem érkezett elég gáz Oroszországból Európába, a nyugat-európai államok sokkot kaptak, és alternatívát kerestek. Az atomenergia ebben a tekintetben is megfelelő válasz, hiszen évekre be lehet spájzolni viszonylag kis mennyiségű fűtőanyagból" (HVG 2010. október 2.) |
Ilyen a feladatsor: vaktérképek, temészet- és gazdaságföldrajz
A középszintű földrajzérettségi idén is két részből áll. A vizsgázóknak az első, topográfiai részben vaktérképek alapján kell megnevezniük városokat, folyókat és tavakat, valamint hegységeket, a helyes válaszokkal legfeljebb huszonöt pontot gyűjthetnek össze.
Csütörtök délután a földrajzzal folytatódott az érettségi
Túry Gergely
A második feladatsorra száz percet kapnak az érettségizők, ennyi idő alatt kell megoldaniuk a tíz – természetföldrajzi, társadalomföldrajzi és gazdaságföldrajzi – feladatot. Ehhez a részhez középiskolai földrajzi atlaszt, számológépet, körzőt és vonalzót is használhatnak.
eduline
