Valutaárfolyamokkal, a gazdasági szektorok szerepével, a Föld és a légkör szerkezetével foglalkozó feladat is van az idei középszintű földrajzérettségin. A diákoknak az energiabiztonságról és az atomenergia hasznosításáról is írniuk kell - ezt a témát egy HVG-cikk részlete alapján kell kidolgozniuk.
Középszinten több mint 16 ezren, emelt szinten mindössze háromszázan érettségiznek földrajzból. A középszintű, 120 perces írásbelit választóknak – többek között – a svájci frank, az euró és a dollár árfolyamának alakulásával, az egyes gazdasági szektorok szerepével, az európai és amerikai országok iparával és a folyók jellemzőivel foglalkozó feladatokat is meg kell oldaniuk. A közép- és emelt szintű földrajzérettségi hivatalos megoldását itt találjátok.
A teszt második részének egyik feladata az energiabiztonságról és az atomenergiáról szól, a kérdésekre egy HVG-s, Aszódi Attilával, a Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottságának elnökével készített interjú alapján válaszolhatnak a diákok. Egy gyors regisztráció után itt olvashatod el a teljes írást.| "A klímaváltozás miatt előtérbe kerültek azok az energiatermelési módok, amelyek nem járulnak hozzá a szén-dioxid-kibocsátás növeléséhez. Az egyik ilyen az atomenergia felhasználása. Az energiabiztonság is fontos ok. Miután az orosz–ukrán gázháborúk miatt többször is előfordult, hogy nem érkezett elég gáz Oroszországból Európába, a nyugat-európai államok sokkot kaptak, és alternatívát kerestek. Az atomenergia ebben a tekintetben is megfelelő válasz, hiszen évekre be lehet spájzolni viszonylag kis mennyiségű fűtőanyagból" (HVG 2010. október 2.) |
Ilyen a feladatsor: vaktérképek, temészet- és gazdaságföldrajz
A középszintű földrajzérettségi idén is két részből áll. A vizsgázóknak az első, topográfiai részben vaktérképek alapján kell megnevezniük városokat, folyókat és tavakat, valamint hegységeket, a helyes válaszokkal legfeljebb huszonöt pontot gyűjthetnek össze.
A második feladatsorra száz percet kapnak az érettségizők, ennyi idő alatt kell megoldaniuk a tíz – természetföldrajzi, társadalomföldrajzi és gazdaságföldrajzi – feladatot. Ehhez a részhez középiskolai földrajzi atlaszt, számológépet, körzőt és vonalzót is használhatnak.
eduline
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
