Valutaárfolyamokkal, a gazdasági szektorok szerepével, a Föld és a légkör szerkezetével foglalkozó feladat is van az idei középszintű földrajzérettségin. A diákoknak az energiabiztonságról és az atomenergia hasznosításáról is írniuk kell - ezt a témát egy HVG-cikk részlete alapján kell kidolgozniuk.
Középszinten több mint 16 ezren, emelt szinten mindössze háromszázan érettségiznek földrajzból. A középszintű, 120 perces írásbelit választóknak – többek között – a svájci frank, az euró és a dollár árfolyamának alakulásával, az egyes gazdasági szektorok szerepével, az európai és amerikai országok iparával és a folyók jellemzőivel foglalkozó feladatokat is meg kell oldaniuk. A közép- és emelt szintű földrajzérettségi hivatalos megoldását itt találjátok.
A teszt második részének egyik feladata az energiabiztonságról és az atomenergiáról szól, a kérdésekre egy HVG-s, Aszódi Attilával, a Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottságának elnökével készített interjú alapján válaszolhatnak a diákok. Egy gyors regisztráció után itt olvashatod el a teljes írást.| "A klímaváltozás miatt előtérbe kerültek azok az energiatermelési módok, amelyek nem járulnak hozzá a szén-dioxid-kibocsátás növeléséhez. Az egyik ilyen az atomenergia felhasználása. Az energiabiztonság is fontos ok. Miután az orosz–ukrán gázháborúk miatt többször is előfordult, hogy nem érkezett elég gáz Oroszországból Európába, a nyugat-európai államok sokkot kaptak, és alternatívát kerestek. Az atomenergia ebben a tekintetben is megfelelő válasz, hiszen évekre be lehet spájzolni viszonylag kis mennyiségű fűtőanyagból" (HVG 2010. október 2.) |
Ilyen a feladatsor: vaktérképek, temészet- és gazdaságföldrajz
A középszintű földrajzérettségi idén is két részből áll. A vizsgázóknak az első, topográfiai részben vaktérképek alapján kell megnevezniük városokat, folyókat és tavakat, valamint hegységeket, a helyes válaszokkal legfeljebb huszonöt pontot gyűjthetnek össze.
A második feladatsorra száz percet kapnak az érettségizők, ennyi idő alatt kell megoldaniuk a tíz – természetföldrajzi, társadalomföldrajzi és gazdaságföldrajzi – feladatot. Ehhez a részhez középiskolai földrajzi atlaszt, számológépet, körzőt és vonalzót is használhatnak.
eduline
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
