Alkalmazott zeneszerzés szakirányú képzést indít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a Színház és Filmművészeti Egyetemmel közösen. Az új szakról művész- és reklámfilmzenék, tévéműsorok, rádiójátékok, videóalkotások hanganyagának alkotói kerülhetnek ki.
Azok a magyar fiatal zeneszerzők, akik erre a speciális területre koncentrálnak, ma a bécsi zeneakadémián tanulnak. A 2011-ben először meghirdetett képzéssel a magyar érdeklődőket szeretnék itthon tartani.
Az egyetemek együttműködésével a zeneszerző hallgatók leendő filmes és színházi szakemberekkel tanulnak együtt, a leendő osztály vezető tanára a Bartók-Pásztory-díjas Fekete Gyula és a közelmúltban Erkel-díjjal kitüntetett Tallér Zsófia lesz. "Tragikusnak tartom, hogy a zeneakadémiai növendékeim közül nem egy más egyetemen "rendes" szakmát is tanul. Jó lenne, ha itthon a zenészlét elnyerné az értékét. Az egyik lehetőség erre a szeptembertől induló új képzés. Az alkalmazott zeneszerzői pálya nem csupán megélhetés, hanem a zeneszerzés másik oldalról való megközelítése" - hangsúlyozta Tallér Zsófia. A legjobb művészeti egyetemek és főiskolák rangsorát itt találod, a teljes képzésterületi rangsort pedig itt nézheted meg.
"Amit hosszadalmasan és fáradtságosan, élő munkák során tanultam meg, azt a fiataloknak az egyetemi évek alatt szisztematikusan és átgondoltan tudjuk megtanítani. Én Zsótér Sándorral, Gothár Péterrel dolgozva sosem érzem úgy, hogy alkotói elveimet adnám fel, vagy igába lennék szorítva. Ez olyan alkotótársi viszony mind a kettejükkel, amiből rengeteget profitáltam" - fogalmazott a zeneszerző.
Elmondta, hogy már sokan megkeresték őt és Fekete Gyulát is, az egyetemeken minden adott a szeptemberi induláshoz, és mire az alapfokon tanuló osztály kifut, addigra terveik szerint megnyílik a mesterfokú képzés is. "Senkit nem hitegetünk azzal, hogy ezáltal milliomos lesz, nem lehet a színházból és a zenéből milliomos senki. De legalább nem jogi egyetemre jár a Zeneakadémia mellett, hanem a színművészetire, és az már jobb" - jegyezte meg Tallér Zsófia.MTI2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
