Több mint 140 ezren tanulnának szeptembertől egyetemen vagy főiskolán

Az Oktatási Hivatal becslése szerint 140 ezer és 147 ezer között lesz az idén a felsőoktatási intézményekbe beadott jelentkezések száma - közölte a hivatal elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

  • Eduline

A jelentkezők folyamatosan kapják a hiánypótlásra való felszólításokat. A módosítások, dokumentummásolatok benyújtásának határideje június 1-je.

 

Princzinger Péter jelezte: a jelentkezőktől elvárják, hogy kövessék nyomon az e-jelentkezési rendszerben a velük kapcsolatos információkat, így nem fog mindenki mindenről hiánypótlási felszólítást kapni. A hivatal elnöke azt evidensnek nevezte, hogy például az érettségi bizonyítvány megléte a felsőoktatásba való jelentkezés feltétele. Ennek benyújtására külön felszólítást nem kapnak a diákok - mondta.

 

Hozzátette: az előző évek gyakorlatának megfelelően lehet módosítani a jelentkezéseken is, így például a sorrenden változtatni, jelentkezési helyet törölni, de idén sem lehet már új szakot bejelölni. Kitért arra is, hogy, aki nem fizette be a felvételi eljárás díját, hiánypótlás keretében még pótolhatja azt.

 

Amennyiben azonban a jelentkező a hiánypótlási felhívás ellenére sem fizeti meg a díjat, az OH megszünteti az eljárást, és törli a jelentkezési adatokat - hívta fel a figyelmet Princzinger Péter, hozzátéve: július 7-e után ezek a jelentkezések az adatbázisban már szerepelnek majd. A 2010-es felvételi eljárás során 8 ezer olyan jelentkező volt, aki nem akarta, vagy nem tudta megfizetni az eljárás díját. Köztük voltak olyanok, akiknek nem kellett, mert díjkedvezmény illette meg őket - jegyezte meg.

MTI 
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.