Csúcsot döntöttek a felvételizők: jelentkezési lap helyett e-felvételi

Több mint nyolcvanezren választották a jelentkezési lap kitöltése helyett az e-felvételit.

  • Eduline

Az Oktatási Hivatal adatai szerint idén először fordult meg az e-felvételizők és a hagyományos, papír alapú jelentkezést választók aránya: a 2011-es eljárásban felvételizők nagyobb része már elektronikusan, a felvi.hu-n keresztül jelentkezett a kiválasztott alap- és mesterszakokra.

Míg 2010-ben még csak 68 ezren, idén már több mint nyolcvanezren küldték el adataikat az e-felvételi rendszerén keresztül, huszonkét százalékuk az eljárási díjat is elektronikusan utalta át. Azoknak a száma is jelentősen nőtt, akik a jelentkezés hitelesítését az ügyfélkapun keresztül intézték.

Van, aki egy másodperccel a határidő lejárta előtt küldte el az eleketronikus adatlapot

A pontszámításhoz szükséges érettségi bizonyítvány, nyelvvizsga-bizonyítvány és az OKJ-s végzettséget igazoló dokumentum másolatát legkésőbb július 7-ig kell eljuttatni az Oktatási Hivatalhoz - a határidő lejártáig egy alkalommal a megjelölt szakok sorrendjén is lehet módosítani, erre a célra az e-felvételit azok is használhatják, akik postán küldték el jelentkezési lapjukat.

eduline/mti 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.