A pótfelvételin meghirdetett férőhelyek 50-60 százalékát töltik fel

Az idei pótfelvételi időszakban csaknem 12.500-an adták be jelentkezésüket. Közülük várhatóan mintegy nyolc-tízezer diák jut be a meghirdetett mintegy 17 ezer üres, költségtérítéses férőhelyre - mondta el az Inforádióban Szövényi Zsolt, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatási osztályvezetője. Elmondta: a pótfelvételi során jelentősebb szerepet kap a munkaerőpiac.

  • Edupress
A pótfelvételiken tapasztalt korábbi visszaesést követően idén megnövekedett az érdeklődés a részidős, esti és levelezős képzések iránt - mondta el Szövényi Zsolt. Hozzátette: a rendes felvételi időszak lejárta után főként azok töltötték ki a jelentkezési lapjukat, akik dolgoznak, avagy a második diplomájukat szeretnék megszerezni. Így a pótfelvételi során kiválasztott képzések esetében jelentősebb szerepet kap a munkaerőpiac.

Az osztályvezető kifejtette: ugyan a rendes felvételi időszakban a művészeti területeket és a jogászképzést választották a legtöbben, szerinte a pótfelvételi során a természettudományi és mérnöki karok lettek a legnépszerűbbek. A pótfelvételi során meghirdetett költségtérítéses férőhelyek mintegy 50-60 százalékát töltik majd fel, a 17 ezer üres képzési helyre ugyanis 12.500-an adták be jelentkezésüket, közülük pedig Szövényi Zsolt szerint nyolc-tízezren nyernek majd felvételt.

A pótfelvételi ponthatárokat augusztus 27-én teszik közzé, melyet követően az egyetemek, főiskolák kiküldik a felvételről, vagy elutasításról szóló határozatot.

edupress
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.