A pótfelvételin meghirdetett férőhelyek 50-60 százalékát töltik fel

Az idei pótfelvételi időszakban csaknem 12.500-an adták be jelentkezésüket. Közülük várhatóan mintegy nyolc-tízezer diák jut be a meghirdetett mintegy 17 ezer üres, költségtérítéses férőhelyre - mondta el az Inforádióban Szövényi Zsolt, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatási osztályvezetője. Elmondta: a pótfelvételi során jelentősebb szerepet kap a munkaerőpiac.

  • Edupress
A pótfelvételiken tapasztalt korábbi visszaesést követően idén megnövekedett az érdeklődés a részidős, esti és levelezős képzések iránt - mondta el Szövényi Zsolt. Hozzátette: a rendes felvételi időszak lejárta után főként azok töltötték ki a jelentkezési lapjukat, akik dolgoznak, avagy a második diplomájukat szeretnék megszerezni. Így a pótfelvételi során kiválasztott képzések esetében jelentősebb szerepet kap a munkaerőpiac.

Az osztályvezető kifejtette: ugyan a rendes felvételi időszakban a művészeti területeket és a jogászképzést választották a legtöbben, szerinte a pótfelvételi során a természettudományi és mérnöki karok lettek a legnépszerűbbek. A pótfelvételi során meghirdetett költségtérítéses férőhelyek mintegy 50-60 százalékát töltik majd fel, a 17 ezer üres képzési helyre ugyanis 12.500-an adták be jelentkezésüket, közülük pedig Szövényi Zsolt szerint nyolc-tízezren nyernek majd felvételt.

A pótfelvételi ponthatárokat augusztus 27-én teszik közzé, melyet követően az egyetemek, főiskolák kiküldik a felvételről, vagy elutasításról szóló határozatot.

edupress
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.