Az eduline-nak nyilatkozó irodalomtanár szerint az idei magyar szövegértés feladatsor a tavalyival megegyező nehézségű, míg a szövegalkotás valamivel nehezebb az eddig megszokottnál.
A Janus Pannoniushoz kapcsolódó interjú elemzése nem bonyolultabb feladat, mint a megelőző évek azonos jellegű feladatai - mondta el véleményét egy középiskolai irodalomtanár nekünk. Itt, a kialakult gyakorlatnak megfelelően 10 kérdésre, és ezek alkérdéseire várnak választ a feladatsor összeállítói.
A szövegalkotás részben viszont újdonságként értékeli azt, hogy már az első, "érvelős" feladatban is szükséges valamilyen szintű háttértudás a diákok részéről, így az idei érettségizők semmiképp nem kerülhetik ki azt, hogy számot adjanak olvasottságukról - szemben az előző évek, sokak által bírált gyakorlatával.
A tapasztalatok szerint a szövegalkotásnál a harmadik feladatot, az összehasonlító elemzést szokták a legkevesebben választani, ez igényli ugyanis a legtöbb háttértudást. Az érettségizők jobban kedvelik a szabad, véleménykifejtős feladatot, illetve a sima műelemzést (egyes és kettes tipusú feladatok), ezeket nagyjából hasonló arányban szokták választani.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
