Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Az eduline-nak nyilatkozó irodalomtanár szerint az idei magyar szövegértés feladatsor a tavalyival megegyező nehézségű, míg a szövegalkotás valamivel nehezebb az eddig megszokottnál.
A Janus Pannoniushoz kapcsolódó interjú elemzése nem bonyolultabb feladat, mint a megelőző évek azonos jellegű feladatai - mondta el véleményét egy középiskolai irodalomtanár nekünk. Itt, a kialakult gyakorlatnak megfelelően 10 kérdésre, és ezek alkérdéseire várnak választ a feladatsor összeállítói.
A szövegalkotás részben viszont újdonságként értékeli azt, hogy már az első, "érvelős" feladatban is szükséges valamilyen szintű háttértudás a diákok részéről, így az idei érettségizők semmiképp nem kerülhetik ki azt, hogy számot adjanak olvasottságukról - szemben az előző évek, sokak által bírált gyakorlatával.
A tapasztalatok szerint a szövegalkotásnál a harmadik feladatot, az összehasonlító elemzést szokták a legkevesebben választani, ez igényli ugyanis a legtöbb háttértudást. Az érettségizők jobban kedvelik a szabad, véleménykifejtős feladatot, illetve a sima műelemzést (egyes és kettes tipusú feladatok), ezeket nagyjából hasonló arányban szokták választani.

Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.