Felvételi: hány pontot ér a "régi" érettségi a 2015-ös felvételin?

Hány pontot ér a 2005 előtti érettségi a felsőoktatási felvételin? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Túry Gergely

Tizenegy éve érettségiztem, ezért én még "sima" érettségit és jegyeket kaptam, nem százalékokat. Úgy hallottam, át lehet váltani a jegyeket százalékokká. Hogyan?

A kétszintű érettségi bevezetése, vagyis 2005 előtt tett érettségi vizsgák automatikusan középszintűnek minősülnek. Az érettségi pontok számításánál a jeles (5) érdemjegy 100 százaléknak, a jó (4) 79 százaléknak, a közepes (3) 59 százaléknak, az elégséges (2) pedig 39 százaléknak felel meg. Az 1974 előtt tett érettségik középszintű, 100 százalékos (jól megfelelt minősítés esetén), illetve 79 százalékos eredménynek (megfelelt minősítés esetén) felelnek meg.

A 2015-ös felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.