Ekkor kell ledolgozni a május elsejei hosszú hétvégét

Ezen kívül még két ilyen szombat lesz az évben.

  • Rodler Lili

Hamarosan itt a tavaszi szünet, ami után rögtön következik a május elsejei hosszú hétvége.

Mivel május elseje csütörtökre esik, és ez hivatalos munkaszüneti nap, közte és a hétvége közé beszorult másodika, amin dolgozni kellene menni. Helyette viszont ezt a munkanapot áthelyezték május 17-re, szombatra.

Mikor lesz a pünkösdi hosszú hétvége 2025-ben?

Idén még két alkalommal lesz szombati munkanap:

  • Október 18. – itt az október 23-ai hosszú hétvége munkanapját kell ledolgozni.
  • December 13. – itt pedig december 24-ét kell előre ledolgozni.

Sokan kérdezik, hogy miért kell ezeken a napokon a gyerekeknek is iskolába menniük, pláne december 24-e esetében, amikor az a karácsonyi szünetükbe esik bele. Ezt a nemzeti köznevelési törvényben fejtették ki bővebben:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. § (1) bekezdésének értelmében az iskolában a tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik, tehát a tanév rendjével kapcsolatos rendeletben előírt tanítási napokat összhangba kell hozni a jogszabály által előírt, országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezéssel.

Röviden összefoglalva tehát a diákoknak azért kell ezen a decemberi szombaton is iskolába menniük, mert az intézmények kötelesek felügyeletet biztosítani a munkanapokon, illetve ezek számozott tanítási napnak is számítanak.

Viszont ezeken a dolgos szombatokon a diákokat általában kirándulni viszik, vagy tanítás nélküli munkanapot tartanak az iskolák.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.