Mit tanulhattak a gyerekek a párizsi olimpiából?

Nem feltétlen az aranyérem volt a legfontosabb.

Bár már véget ért az olimpia, de azok a gyerekek a közvetítést vagy megnéznek utólag egy-egy versenyszámot az online térben, egy teljesen más szemszögből szembesülnek azzal, hogy sportolni jó.

Ha mi is úgy nézzük az olimpia sportolóit, mint akik fantasztikus, sokszor  emberfeletti teljesítményt tettek már meg azzal, hogy ott szerepelhetnek, akkor onnantól mi már csak örülhetünk, hogy ezt láthatjuk, mert élmény nézni őket. Nem csak a szereplésüket, hanem ahogyan egymást segítik, ahogyan küzdenek, ahogy a legtöbbször sportszerűen nyilatkoznak egymásról, ahogy ők is örülnek egymás sikerének, vagy a 4. helynek.

- olvasható az Eduline szerkesztősége részére is elküldött levélben, amelyben kitérnek arra is, hogy az olimpia kapcsán rengeteg más, de kapcsolódó témáról lehet beszélgetni a gyerekekkel például a magas röplabdás lányokól, miért van, hogy 2 sportoló megosztja egymással az aranyérmét, mire gondolhatnak a nyertesek vagy éppenséggel miért jelenthet valakinek többet egy negyedik hely az elsőnél.

Emiatt az olimpia nemcsak a világ élsportolóinak egy nagy lehetőség, hanem a szülőknek, akik ennek segítségével át tudják adni például a sport szeretetét, teljesítmény és egymás tiszteletét is.

Hogy ez miért is lehet fontos, többek között azért is, mert a Netfit-felmérés szerint van még mit javítani a magyar diákok eredményein, egy olimpia pedig meghozhatja a kedvet a rendszeres mozgáshoz. Arról nem is beszélve, hogy azoknál a diákoknál, akik iskola mellett versenyszerűen sportolnak, plusz motivációt adhat a hétköznapi, sokszor szürkének és monotonnak tűnő edzésmunkának.

Arról, hogy egy aranyéremért egy élsportoló gyereknek vajon meg kell-e szenvedni, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.