Nem feltétlen az aranyérem volt a legfontosabb.
Bár már véget ért az olimpia, de azok a gyerekek a közvetítést vagy megnéznek utólag egy-egy versenyszámot az online térben, egy teljesen más szemszögből szembesülnek azzal, hogy sportolni jó.
Ha mi is úgy nézzük az olimpia sportolóit, mint akik fantasztikus, sokszor emberfeletti teljesítményt tettek már meg azzal, hogy ott szerepelhetnek, akkor onnantól mi már csak örülhetünk, hogy ezt láthatjuk, mert élmény nézni őket. Nem csak a szereplésüket, hanem ahogyan egymást segítik, ahogyan küzdenek, ahogy a legtöbbször sportszerűen nyilatkoznak egymásról, ahogy ők is örülnek egymás sikerének, vagy a 4. helynek.
- olvasható az Eduline szerkesztősége részére is elküldött levélben, amelyben kitérnek arra is, hogy az olimpia kapcsán rengeteg más, de kapcsolódó témáról lehet beszélgetni a gyerekekkel például a magas röplabdás lányokól, miért van, hogy 2 sportoló megosztja egymással az aranyérmét, mire gondolhatnak a nyertesek vagy éppenséggel miért jelenthet valakinek többet egy negyedik hely az elsőnél.
Emiatt az olimpia nemcsak a világ élsportolóinak egy nagy lehetőség, hanem a szülőknek, akik ennek segítségével át tudják adni például a sport szeretetét, teljesítmény és egymás tiszteletét is.
Hogy ez miért is lehet fontos, többek között azért is, mert a Netfit-felmérés szerint van még mit javítani a magyar diákok eredményein, egy olimpia pedig meghozhatja a kedvet a rendszeres mozgáshoz. Arról nem is beszélve, hogy azoknál a diákoknál, akik iskola mellett versenyszerűen sportolnak, plusz motivációt adhat a hétköznapi, sokszor szürkének és monotonnak tűnő edzésmunkának.
Arról, hogy egy aranyéremért egy élsportoló gyereknek vajon meg kell-e szenvedni, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
