„A világ legelismertebb tudósainak előadásait hallgathatjuk” – két magyar egyetemista is bekerült a CERN nyári programjába
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Eddig 150 intézmény csatlakozott a tudományt népszerűsítő kezdeményezéshez, amit szeptember utolsó hétvégéjén rendeznek meg.
Szeptember 25-én és 26-án rendezik meg a Kutatók éjszakáját, aminek keretében több száz helyszín szervez programokat országszerte – derül ki a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményéből.
Az őszi tudományfesztivált hagyományosan szeptember utolsó hétvégéjén rendezik meg egész Európában. Magyarországon több mint 150 intézmény – egyetem, középiskola, könyvtár, kutatóintézet, múzeum – csatlakozott augusztusig a kezdeményezéshez, akik szórakoztató előadásokkal, kísérletekkel, laborbejárással és játékos vetélkedőkkel várják az érdeklődőket.
Az eseménysorozat célja a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítése, továbbá az oktatási intézmények, valamint a gyakorlati helyet biztosító vállalatok együttműködésének ösztönzése
– olvasható a szervezők közleményében. Az eseménysorozat részletes programja szeptember elején lesz elérhető a kutatokejszakaja.hu oldalon.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).