Karácsony: a középkorban ezért nem hiányozhatott a rozmaring az ünnepi asztalról

A rozmaringról kevesen gondolnák, hogy a karácsony egyik legrégebbi jelképe, pedig a középkorban fontos része volt az ünnepeknek.

Már jóval a mikulásvirág elterjedése előtt is az ünnephez kötötték, és a hagyomány szerint Jézus jászolában is ott volt. A középkorban úgy tartották, hogy ha szenteste rozmaringillat lengi be a házat, az egészséget és boldogságot hoz az új esztendőre. Ennek jegyében az emberek rozmaringgal szórták be a padlókat, és azon sétáltak.

A növényt a rómaiak hozták a Kárpát-medencébe, ahol illat-, gyógy- és fűszernövényként terjedt el. Magyarországon története Árpád-házi Szent Erzsébethez kötődik, akinek nevéhez fűződik a rozmaringból készült híres illatszer, a „magyar királyné vize”.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.