10-ből 6 15-16 éves diák kipróbálta már az e-cigarettát Magyarországon

A 2024-es európai iskolai alkohol- és drogfogyasztási felméréséből kiderült (ESPAD), hogy a magyar diákok élen járnak az e-cigaretta kipróbálásában, de más mutatókban is az élbolyban végeztek.

A 2024-es ESPAD-vizsgálatban 37 európai ország 113 882 tizenéves diákja vett részt, ebből többek között kiderült, hogy a magyar 15-16 éves diákok:

  • több mint 53 százaléka már kipróbált valamilyen dohányterméket (a lányok magasabb arányban)
  • 90,8 százaléka már fogyasztott alkoholt
  • 42,4 százalék az elmúlt hónapban egyszerre öt vagy több alkoholos italt fogyasztott el (binge drinking)

Az e-cigit kipróbáló diákok aránya nálunk a legmagasabb, ugyanis Magyarországon tizenévesek 57 százaléka életében legalább egyszer már e-cigizett.

Összehasonlításképpen érdemes kiemelni, hogy a tizenhárom ESPAD-országban (a 37 közül) a diákok legalább fele kipróbálta már az e-cigarettát, és mindössze hat ország (Portugália, Málta, Izland, Észak-Macedónia, Montenegró és Írország) esetében volt egyharmadnál kisebb ugyanez az arány.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.