Bár összességében kevesebb kempingfelszerelést hagytak hátra a látogatók, soha nem volt még ennyi leadott sátor a Sziget fesztivál történetében. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat idén mintegy 2000 eszközt gyűjtött be, amelyeket rászorulóknak és jótékony célokra használnak fel.
A Sziget fesztivál idei zárása után a Magyar Máltai Szeretetszolgálat minden eddiginél több sátrat gyűjtött be a látogatóktól – közölték az MTI-vel.
A Sziget Fesztivál legmenőbb fellépője színpad helyett idén a fesztiválozók között járt
A gyűjtőpontokon leadott és a területen összeszedett felszerelések között közel 300 sátor, 400 matrac, 100 hálózsák, valamint több száz polifoam, takaró, törölköző, szék, ponyva, asztal és párna volt – összesen mintegy 2000 darab.
A szervezet 120 önkéntese augusztus 12-én, a fesztivál zárása után kezdte meg az összegyűjtést. Az eszközök egy 7,5 tonnás kamiont és négy kisteherautót töltöttek meg, a már nem használható sátrak pedig egy külön járműbe kerültek, amelyeket a Sziget egyik partnerszervezete újrahasznosít, például logózott táskákat és hátizsákokat készítve belőlük.
Akár kétszer is megteszi a Budapest-Szentendre távolságot egy fesztiválozó egy nap alatt a Szigeten
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2018 óta gyűjti össze a fesztiválon hátrahagyott kempingfelszerelést, amelyeket később gyermektáborokban és hajléktalanellátásban hasznosítanak. Idén bár összességében kevesebb gazdátlan tárgy maradt, a leadott sátrak száma rekordot döntött.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
