Friss rangsor: ez a tíz legboldogabb város a világon

Az első helyet idén is egy európai város kapta, de a tavalyi győztest letaszították a trónról.

Az Institute for Qualitiy of Life hatodik alkalommal állította össze Happy City Index toplistáját, melyben a legboldogabb városokat rangsorolták – írja a prove.hu.

A Cambridge-re és az MIT-re is felvettek egy magyar diáklányt

A fenntartható fejlődéssel, életminőséggel foglalkozó kutatóintézet 82 indikátor figyelembevételével állította össze a legboldogabb, legélhetőbb városok listáját, melynek első helyét idén is Dánia egyik városa szerezte meg.

A 82 indikátort hat nagyobb területhez sorolták:

  • polgárok bevonása
  • kormányzás
  • környezet
  • egészség
  • gazdaság
  • mobilitás

A tíz legboldogabb város a világon

  1. Koppenhága
  2. Zürich
  3. Szingapúr
  4. Aarhus
  5. Antwerpen
  6. Szöul
  7. Stockholm
  8. Tajpej
  9. München
  10. Rotterdam

Az idei első helyezett Koppenhága lett, ami azért is érdekes, mivel 2024-ben még csak a nyolcadik helyen szerepelt. A tavalyi első helyezett Aarhus pedig lekerült a negyedik helyre. Szingapúr, amely most a harmadik helyen végzett, a tavalyi évben még nem szerepelt a top 10-es listán.

Budapest idén a 110. helyet érte el, míg a régióból Bécs szerepelt a legjobban: az osztrák fővárost a 12. helyre rangsorolták.

Koppenhága győzelmének egyik fő oka, hogy a város nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre és az általános életminőségre. Emellett nem csak lakóit, de az oda látogató turistákat is igyekszik a fenntarthatóbb viselkedésre buzdítani.

 

Hozzászólások

A 10,7 százalékos béremelés „nem ér semmit, a nullával egyenlő” a közgyűjteményi dolgozók szakszervezete szerint

Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.