Az első helyet idén is egy európai város kapta, de a tavalyi győztest letaszították a trónról.
Az Institute for Qualitiy of Life hatodik alkalommal állította össze Happy City Index toplistáját, melyben a legboldogabb városokat rangsorolták – írja a prove.hu.
A Cambridge-re és az MIT-re is felvettek egy magyar diáklányt
A fenntartható fejlődéssel, életminőséggel foglalkozó kutatóintézet 82 indikátor figyelembevételével állította össze a legboldogabb, legélhetőbb városok listáját, melynek első helyét idén is Dánia egyik városa szerezte meg.
A 82 indikátort hat nagyobb területhez sorolták:
A tíz legboldogabb város a világon
Az idei első helyezett Koppenhága lett, ami azért is érdekes, mivel 2024-ben még csak a nyolcadik helyen szerepelt. A tavalyi első helyezett Aarhus pedig lekerült a negyedik helyre. Szingapúr, amely most a harmadik helyen végzett, a tavalyi évben még nem szerepelt a top 10-es listán.
Budapest idén a 110. helyet érte el, míg a régióból Bécs szerepelt a legjobban: az osztrák fővárost a 12. helyre rangsorolták.
Koppenhága győzelmének egyik fő oka, hogy a város nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre és az általános életminőségre. Emellett nem csak lakóit, de az oda látogató turistákat is igyekszik a fenntarthatóbb viselkedésre buzdítani.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
