A legnépszerűbb munkalehetőség idén is a vendéglátás, de gyakornokként mérnöki, informatikai vagy pénzügyi területeken jóval többet is lehet keresni.
Az átlagos órabér bruttó 2000 forint körül alakul a 2025-ös diákmunka szezonban, de a legjobban fizető, jellemzően gyakornoki pozíciókban 3000 forintot meghaladó órabér is elérhető - derül ki a Mind-Diák Szövetkezet lapunknak küldött friss felméréséből.
A diákszövetkezet szerint a 2025-ös szezonban is jellemzően a kereskedelem, turizmus és vendéglátás a legvonzóbb terület a diákok számára, hiszen itt gyakran szükséges előképzettség nélkül is találnak munkát. Például a Balaton környékén, ahol többnyire szállást is biztosítanak számukra.
"A legnépszerűbb nyári munkák között továbbra is előkelő helyet foglalnak el a fagyi- és bárpultos, a gyorséttermi kisegítő, illetve a pénztáros, árufeltöltő vagy promóter feladatkörök. Emellett a nyaralási szezon beindulásával a szállodák, hotelek, élményfürdők, strandok, rendezvényhelyszínek és a fesztiválok is egyre nagyobb számban keresnek diákmunkaerőt – recepciósként, reggeliztetőként, hostessként vagy animátorként is számos lehetőség kínálkozik a fiatalok számára" - írják.
Az átlagos munkabér a Mind-Diák szerint bruttó 1700-2500 forint között alakul. A minimum a mindenkori minimál órabérhez igazodik: ami bruttó 1 672 forint, míg középfokú végzettséget, érettségit igénylő munkák esetén bruttó 2005 Ft/óra.
Hozzáteszik, hogy ennek a többszörösét is megkereshetik a diákok, ha például jogosítvánnyal, speciális szaktudással vagy nyelvtudással rendelkeznek, vagy ha például gyakornoki munkát vállalnak.
Míg a könnyű fizikai vagy adminisztratív munkakörökben dolgozó diákok például általában 1700–1900 forint közötti órabérre számíthatnak, addig a mérnöki és pénzügyi területeken óránként 2000-3000 forintos óradíjak is lehetnek, az IT-szektorban pedig akár az óránkénti bruttó 4000 forintot is elérheti a bérezés.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
