Van egy ország, ahol 840 nyelv van jelen a mindennapokban

Az országnak három hivatalos nyelve van, de ezen felül több száz törzsi nyelvet használnak aktívan még az ott élő őslakosok.

  • Rodler Lili

Pápua Új-Guinea a világ legsokszínűbb országa nyelvi szempontból, ugyanis napjainkban körülbelül 840 fajta beszélt dialektust különböztetnek meg a szakértők. Ez nagyjából a világ összes nyelvének több mint 10 százaléka – írja az IFLScience.

Ami még izgalmasabbá teszi ezt, hogy mindössze egy 10 millió fős nemzetről van szó.

Hivatalosan Pápua Új-Guineának három nemzeti nyelve van: a hiri motu, a tok pisin és az angol, melyek közül a gyarmati történelmi hagyományok miatt az angolt beszélik elsődlegesen. A Brit Birodalom az országot a 19. században annektálta, a későbbiekben ausztrál közigazgatási egység volt egészen az 1975-es függetlenedéséig.

Hogy hogyan lehet, hogy a három hivatalos nyelven kívül, több mint 800 törzsi nyelv is jelen van? A válasz meglehetősen triviális, ugyanis az ország több száz szigetből áll a Csendes-óceán délnyugati részén, Ausztráliától északra. A hegyekből és sűrű dzsungelből álló zord terep korlátozta a történelem során a migrációt és a kulturális keveredést, ezzel elősegítve az elszigetelt bennszülött csoportok kialakulását. Ennek eredményeként ezek a csoportok izolálva fejlődtek, és szint egyáltalán nem homogenizálódtak.

A tudósok azt is megemlítik, hogy az ország egyedülálló történelme a populáció genetikai sokféleségében is meglátszik, amit már egy 2017-es tanulmányban is megállapítottak. A tanulmány szerzői szerint megdöbbentő a különbség a hegyvidéki és a síkvidéki emberek csoportjai között, a genetikai elkülönülés 10-20 ezer évre nyúlik vissza.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.