Folyamatosan fogy a népesség, mégis a szeptemberi adatok pozitívabbak, mint a többi hónap statisztikái.
Szeptemberben 6708 gyerek született és 9697 ember halt meg; a tavalyi év szeptemberéhez képest a születések száma 7,7, a házasságkötéseké 22 százalékkal csökkent, a halálozásoké 5,4 százalékkal nőtt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A januártól szeptemberig tartó időszakot nézve összesen 58 220 gyerek született, ami 10 százalékkal, 6526-tal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Ezen belül január-márciusban 9,1, áprilisban 3,3, május-szeptemberben 12 százalékkal kisebb volt az élveszületések száma, mint 2023 azonos időszakaiban. A teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,39, ami egy évvel korábban 1,53 volt.
A jelentés szerint 93 587-en haltak meg az elmúlt kilenc hónapban, 0,2 százalékkal, vagyis 183-mal kevesebben az egy évvel korábbinál. Január-februárban 1,1, július-szeptemberben 6,8 százalékkal többen, március-júniusban 5,7 százalékkal kevesebben hunytak el, mint az előző év azonos időszakaiban. A természetes fogyás 35 367 volt, ez 22 százalékkal több a 2023 január-szeptemberi, 29 024 főnél.
A születések száma az összes régióban csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb visszaesés Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Pest régióban történt. Közölték azt is, hogy a halálozások száma Pest régióban és a Közép-Dunántúlon csökkent, a Dél-Alföldön változatlan maradt, a többi régióban nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
