Egy átlagos hétköznapon, iskolaidőben se mozog eleget a diákok legalább egyötöde, ami az egészségtelen ételek, cukros üdítőitalok és energiaitalok fogyasztásával együtt gyorsan elhízáshoz és egészségügyi problémákhoz vezet. A legjobb időszak a változtatásra a nyár lehet. Bohus Noémi személyi edzővel utánajártunk, hogyan érdemes elkezdeni.
A fiatalok alig több mint ötöde végez elegendő fizikai aktivitást, az elmúlt 20 évben pedig a fiúk és a lányok esetében is növekedtek a túlsúlyosság arányszámai - világít rá a legfrissebb HBSC (Health Behaviour in School-aged Children) kutatás, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) együttműködésével az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán működő HBSC Kutatócsoport végzett még 2022-ben.
A 2023-ban publikált eredmények szerint a 11-18 éves tanulók közel kétharmada normál tápláltságú, ötből egy diáknak azonban van súlyfeleslege: a fiúk 18,2 százaléka és a lányok 12,9 százaléka enyhén, a fiúk 9,0 százaléka és a lányok 3,9 százaléka jelentősen túlsúlyos.
Ennek egyik oka az egészségtelen étkezés, a másik pedig a mozgásszegény életmód.
A felmérés szerint a tanítási napokon a diákok körülbelül harmada, 35,2 százaléka például sosem reggelizik, az arány ráadásul az életkor növekedésével negatív irányba változik. Míg ugyanis az ötödik osztályos gyerekek 43,8 százalékára jellemző a minden napos reggelifogyasztás, a 11. osztályos diákoknak már mindössze 29,2 százaléka reggelizik a hétköznapokon.
Nem mindegy azonban, hogy mit. A tanulók mindössze 27,8 százaléka fogyaszt például minden nap gyümölcsöt, 28,6 százalékuk pedig csupán hetente egyszer vagy még ritkábban, és a napi zöldségfogyasztás aránya is hasonlóan alakul. Ellenben a fiúk 22,8 és a lányok 25 százaléka minden nap fogyaszt édességet, egyötödük pedig cukros üdítőitalokat, 13,7 százalékuk energiaitalokat is.
Mindezek mellett a felmérés rávilágít arra is, hogy csupán a tanulók valamivel több mint ötöde, 21,3 százaléka mozog az egészségügyi ajánlásoknak megfelelő elegendő mennyiséget, azaz naponta legalább 60 percet, a soha nem mozgók aránya pedig 8 százalék. A diákok harmada (33,0%) testmozgás helyett sok, vagy szinte az összes szabadidejét ülve tölti, többségét ráadásul képernyőhasználattal.
29,8 százalékuk legalább napi négy órát tölt videójátékozással, 17,5 százalékuk mozgóképek (tévé, DVD vagy internetes videók) nézésével, 29,5 százalékuk pedig közösségi média oldalak használatával. A videójátékozás egyébként a fiúkra jellemző nagyobb arányban, míg a közösségi média használata a lányokra.
A kutatás arra nem tér ki, hogy ezek aránya milyen mértékben nőhet meg a nyári szünidő alkalmával, feltételezhető azonban, hogy kötelezettségek hiányában a videójátékozással, internetezéssel, és összességében fizikai aktivitás nélkül eltöltött szabadidő aránya még magasabb lehet.
Fogyni szeretnének
"A diákok mintegy 40 százaléka fogyni, valamivel több mint tizedük azonban hízni szeretne. A fiatalok több mint ötöde valamilyen módon csökkenteni próbálja a testtömegét, a 2018-as felmérés óta 5 százalékkal csökkent a testtömegükkel elégedettek aránya" - írja a jelentés, amiben arra is kitérnek, hogy a fogyni próbáló fiúk aránya jóval alacsonyabb a lányokénál.
Míg a fiúknak 15,3 százaléka szeretne súlyfeleslegtől megszabadulni, addig ez a lányoknál több mint tíz százalékkal magasabb, a 11. évfolyamon a fogyókúrázó lányok aránya pedig a fiúkénak kétszerese. A különböző fogyókúrák azonban számos veszéllyel járnak, kiváltképp a még fejlődésben lévő tinédzserek számára, ezért nem érdemes belevágni az interneten megtalálható különböző diétákba: egyszerűbb és biztonságosabb a rossz szokások elhagyásával kezdeni.
"A koránkelésben és a kapkodásban a fiatalok nem hagynak időt a reggelinek. Sietniük kell az iskolába vagy a munkába, így a „gyors és egyszerűbb” alternatívát választják: a péksütiket és társait. Ezekben az élelmiszerekben rengeteg a tartósítószer, ízfokozó, egyszerű finomított szénhidrát és telített zsírforrás van. Viszont az egy tévhit, hogy a péksüti gyorsabb megoldás. Sokan az időre fogják az egészségesebb reggelizést, pedig egy magas fehérjeértékű tojást kisütni, vagy összedobni egy zab- vagy rizskását mindössze 5 percet vesz igénybe" - nyilatkozta az Eduline-nak Bohus Noémi személyi edző, gerinctréner és sporttáplálkozási és táplálékkiegészítői tanácsadó.
A szakember szerint kezdetnek érdemes elhagyni a cukros üdítőket, valamint gyors- és mirelit élelmiszerek helyett otthon készített ételeket fogyasztani. Mindemellett pedig odafigyelni a megfelelő fehérjebevitelre, ami származhat húsokból, tojásból és tejtermékekből.
Létfontosságú továbbá a főként ülő életmód megváltoztatása is. Nem csupán azért, mert legfőképp ez tehető felelőssé az elhízásért, hanem mert elegendő mozgás hiányában lelassul a szervezet anyagcseréje és emelkedik a szív- és érredszeri problémák kialakulásának veszélye. Ilyen például a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, az agyvérzés, a szívinfarktus és a trombózisra való hajlam. Arról nem is beszélve, hogy a mozgásszegény életmód fokozott velejárója a csontok és izmok elgyengülése, a hát, gerinc- és derékfájdalmak kialakulása már fiatalon is.
Érdemes új sportágakat kipróbálni
A nyár és a szünidő lehet a legjobb alkalom új sportok kipróbálására és az életmódváltásra, hiszen egy kevés energiabefektetéssel, az iskolával járó kötöttségek hiányában akár minden napra juthat egy új sport, amit ki lehet próbálni. Ezek a jól ismert labdajátékok mellett (vagy helyett) lehetnek különböző vizes sportágak, szabadtéri sportok, túrázás, lovaglás, de küzdősportok és táncműfajok is. Jelentősen hozzájárul ugyanakkor az egészségesebb életmódhoz napi kétszer 30 percnyi görkorcsolyázás, gördeszkázás, vagy sétálás is esténként, amikor már nincs annyira meleg.
"Mindenképp érdemes olyan sportágat választani, amit szívesen végez és fel tud töltődni tőle. Ez azért fontos, mert ha nem okoz örömet és nem érzi jól magát benne, hanem csak arra megy, hogy meglegyen a kötelező mozgás, akkor hamar elveszik a kitartás és a motiváltság" - javasolja Bohus Noémi személyi edző.
Azoknak pedig, akik egyáltalán nem szeretetnének a szabadban sportolni, mert esténként is melegük van, érdemes lehet bérletet váltaniuk egy konditerembe, ahol klimatizált körülmények között vehetnek részt csoportos edzéseken, vagy mozoghatnak önállóan a kardió gépeken, például futópadon, szobabiciklin vagy elliptikus tréneren. Noémi szerint ugyanakkor kezdőként érdemes segítséget kérni az eszközök és gépek használatában, rengeteg ugyanis a hibalehetőség, ezáltal pedig a sérülés veszélye.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
