A gyermekjogi szakmai hálózat szerint a gyerekek kampányokban való használata sérti az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglalt gyermeki jogokat, a háborús narratíva pedig zsigeri félelmet vált ki belőlük.
"A Gyermekjogi Civil Koalíció, mint a legnagyobb magyarországi gyermekjogokkal foglalkozó szakmai hálózat, aggodalmát fejezi ki a harmadik világháborúval riogató hazai plakátok, a számtalan, kéretlenül felbukkanó háborús reklámok gyerekekre tett traumatikus hatásai miatt, mivel azok bizonytalanságot, félelmet és szorongást keltenek bennük, és negatívan hatnak lelki és érzelmi jóllétükre, fejlődésükre" - írja a honlapján közzétett nyilatkozatában a Gyermekjogi Civil Koalíció.
A vasárnap esedékes önkormányzati és európai parlamenti választások miatt ismét ellepték az utcákat, az internetet, és mindenféle egyéb médiumot is a kormány nagybetűs, HÁBORÚ és BÉKE feliratú plakátjai és reklámjai. Ezek közül az előbbin az ellenzék oszlopos tagjainak arcképe, az utóbbin Orbán Viktor szerepel.
Szombathelyen a lángoló Bécs jövőképét vetítő képpel kampányol a helyi Fidesz, Orosházán pedig napok óta plakátháborúzik a helyi városvezetés és a szülők egy a református iskola környékén kihelyezett háborús plakát miatt. De van olyan jelölt is, aki előszeretettel pózol gyerekekkel a közösségi oldalain.
A gyerekek riogatása és "biodíszletként" való használata ellen most a Magyar Pedagógiai Társaság mellett a legnagyobb gyermekjogokkal foglalkozó szakmai hálózat, a Gyermekjogi Civil Koalícó is megszólalt, arra kérve az Alapvető Jogok Biztosát és a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy
"A háborús narratívával a gyerekek alapvető szükséglete – a biztonságra, a védelemre, az erőszakmentességre – kérdőjeleződik meg, ami elfogadhatatlan"
- érvelnek.
Hozzáteszik, hogy a jelenleg folyó politikai kampányban megjelenő háborús reklámok a gyerekekre súlyosan ártalmasak, mert "zsigeri félelmet zúdítanak rájuk", a pártpolitikai tevékenységekben való használatuk pedig sérti az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglalt gyermeki jogokat.
A nyilatkozatot számos gyermekjogi és civil szervezet, továbbá szakemberek is aláírták. Többek között az Igazgyöngy Alapítvány, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, a NANE Egyesület és Ercse Kriszta oktatáskutató is.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
