84 évvel azt követően, hogy kikölcsönözték.
84 év késéssel vitték vissza Arthur Conan Doyle A menekültek című regényét egy finn könyvtárba - írja a The Guardian.
A könyvet eredetileg 1939. december 26-án kellett volna visszavinnük a könyvtárba, egy hónappal azt követően, hogy a Szovjetunió megszállta Finnországot 1939 novemberében, és mindössze néhány hónappal azt megelőzően, hogy kitört a finn-szovjet téli háború 1940 márciusában.
Heidi Strand, a Helsinki Central Library Oodi könyvtárosa szerint ezeknek az eseményeknek köze lehet ahhoz, hogy miért nem került vissza a finn fordítás a könyvtárba. Úgy véli, ebben az időszakban a könyv kikölcsönzőjének valószínűleg nem azon járt az esze, hogy könyvtárba járjon.
Az egyébként nem derült ki, hogy milyen kapcsolat van a könyv eredeti kikölcsönzője és aközött a személy között, aki 84 évvel később, hétfőn visszavitte a művet. A könyvtáros szerint ilyen kincsekre akkor bukkannak, amikor egy nemrégiben elhunyt személy dolgait szortírozzák, a megtaláló pedig jót akart cselekedni azzal, hogy visszavitte a könyvet az eredeti tulajdonosának, vagyis a könyvtárnak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
