A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felmérte, milyen belföldi- és külföldi politikusokat, médiaszemélyiségeket és földrajzi helyeket említettek legtöbbször az online médiában 2023-ban.
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lapunknak küldött, 93 népszerű médiafelületet vizsgáló friss jelentéséből
Az NMHH népszerű televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában a tavalyi évben, és hogy milyen hazai vagy külföldi helyszínekről beszéltek a legtöbbet az említett felületeken.
"Az ezer legtöbbször említett ismert személy nevével összesen egymillió alkalommal találkozhattunk a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak. A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert személyek tették ki, közel harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról olvashattunk az online felületeken" - írják a közleményükben.
A legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt 92 ezer alkalommal. Az ő nevét egy átlagos napon körülbelül 250 alkalommal említették. A legtöbbször december 15-én és 21-én. Az utóbbi egyébként az a nap, amikor a miniszterelnök megtartotta az éves sajtótájékoztatóját és a kormányinfón bejelentette a pedagógusok 32 százalékos béremelését.
A miniszterelnököt Szijjártó Péter követte 27 ezer említéssel, majd 14 ezerrel Gulyás Gergely.
Tóth Gabi a legnépszerűbb médiaszereplő
Az NMHH azt is felmérte, hogy kik voltak 2023-ban a legtöbbször említett belföldi médiaszereplők és sportolók, valamint a legtöbbször említett külföldi politikusok, médiaszereplők és sportolók.
Magyarországi viszonylatban a legtöbbször Tóth Gabi nevét említették a médiában mintegy 13 985 említéssel. Őt
"Két kiváló kutatónk is jelentős említést ért el: október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért" - jegyzik meg.
2023-ban a külföldi személyek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Amerikai Egyesült Államok első számú vezetője szerepelt. Európán kívüli személyként az első tíz között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhú jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A legtöbbször említett külföldi médiaszereplők és sportolók pedig Max Verstappen (13 046), Lewis Hamilton (9102), Marco Rossi (5624), Christiano Ronaldo (3946) és Carlos Sainz (3700) voltak.
Ezek a legtöbbször említett földrajzi helynevek
"Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos" - derül ki a közleményből.
Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Mindkettőt sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették, de a kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki. Kiemelkedett például Ferenc pápa áprilisi látogatása négyezer említéssel.
Háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el.
A külföldi földrajzi neveket elemezve feltűnő a kiemelt jelentőséggel bíró háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), továbbá az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többek között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik magyar válogatott csapatkapitány szerződése kapcsán, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725) a februári földrengés, vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
