A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felmérte, milyen belföldi- és külföldi politikusokat, médiaszemélyiségeket és földrajzi helyeket említettek legtöbbször az online médiában 2023-ban.
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lapunknak küldött, 93 népszerű médiafelületet vizsgáló friss jelentéséből
Az NMHH népszerű televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában a tavalyi évben, és hogy milyen hazai vagy külföldi helyszínekről beszéltek a legtöbbet az említett felületeken.
"Az ezer legtöbbször említett ismert személy nevével összesen egymillió alkalommal találkozhattunk a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak. A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert személyek tették ki, közel harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról olvashattunk az online felületeken" - írják a közleményükben.
A legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt 92 ezer alkalommal. Az ő nevét egy átlagos napon körülbelül 250 alkalommal említették. A legtöbbször december 15-én és 21-én. Az utóbbi egyébként az a nap, amikor a miniszterelnök megtartotta az éves sajtótájékoztatóját és a kormányinfón bejelentette a pedagógusok 32 százalékos béremelését.
A miniszterelnököt Szijjártó Péter követte 27 ezer említéssel, majd 14 ezerrel Gulyás Gergely.
Tóth Gabi a legnépszerűbb médiaszereplő
Az NMHH azt is felmérte, hogy kik voltak 2023-ban a legtöbbször említett belföldi médiaszereplők és sportolók, valamint a legtöbbször említett külföldi politikusok, médiaszereplők és sportolók.
Magyarországi viszonylatban a legtöbbször Tóth Gabi nevét említették a médiában mintegy 13 985 említéssel. Őt
"Két kiváló kutatónk is jelentős említést ért el: október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért" - jegyzik meg.
2023-ban a külföldi személyek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Amerikai Egyesült Államok első számú vezetője szerepelt. Európán kívüli személyként az első tíz között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhú jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A legtöbbször említett külföldi médiaszereplők és sportolók pedig Max Verstappen (13 046), Lewis Hamilton (9102), Marco Rossi (5624), Christiano Ronaldo (3946) és Carlos Sainz (3700) voltak.
Ezek a legtöbbször említett földrajzi helynevek
"Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos" - derül ki a közleményből.
Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Mindkettőt sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették, de a kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki. Kiemelkedett például Ferenc pápa áprilisi látogatása négyezer említéssel.
Háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el.
A külföldi földrajzi neveket elemezve feltűnő a kiemelt jelentőséggel bíró háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), továbbá az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többek között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik magyar válogatott csapatkapitány szerződése kapcsán, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725) a februári földrengés, vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
