Vannak azonban olyan munkakörök is, amiknél az óránkénti fizetés meghaladja a 3500 forintot.
„Míg tavaly 1750 forint volt az átlagos diákórabér, addig idén már 2000 forintnál tartunk, és a nyári szezonban további 20-30 százalékos emelkedésre lehet számítani" - mutatott rá Papp Tamás, a Work Force Csoport diákmunka üzletágának vezetője a cégcsoport lapunknak küldött közleménye szerint.
Vannak azonban olyan munkakörök, amikben ennél magasabb óránkénti béreket is hazavihetnek a diákok. Papp Tamás szerint a műszaki és mérnöki munkakörökben meghaladja az órabérük a 2500 forintot, míg az informatikai, vagyis IT-s munkakörök esetében 3500 forint feletti órabér is előfordul.
"Fontos kiemelni, hogy mindezek mellett is az ő foglalkoztatásuk a legköltséghatékonyabb, hiszen a cégeknek csupán a diákbéreket, illetve a szolgáltatási díjat kell kifizetniük. Nincs táppénz vagy szabadság, a foglalkoztatásukkal járó adminisztratív feladatokat pedig az iskolaszövetkezet végzi. A diák munkavállalók nem emelik a statisztikai létszámot, ami azoknál a cégeknél lehet kimondottan előnyös, amelyek tervezik, hogy állami vagy európai uniós forrásból finanszírozott pályázaton indulnak, ahol számít a foglalkoztatottak statisztikai létszáma” - tette hozzá a szakember.
A közleményben továbbá megjegyzik, hogy míg egy havi nettó 300 ezer forintot kereső alkalmazott 356 ezer forintos munkáltatói költséget jelent egy munkahely számára, addig a diák munkavállaló esetében ez az összeg 346 ezer forint. Jelentős pénzmegtakarítás továbbá az is, hogy a nyár elején végzett diákok október végéig diák jogviszonnyal rendelkeznek, ennek minden foglalkoztatási előnyével.
Arról nem is beszélve, hogy a diákok általában rugalmasak, nem idegenkednek az új helyezetektől és technológiáktól, kölcsönös megelégedettség esetén pedig a diplomájuk megszerzése után is szívesen maradnak egy adott cégnél teljes állású munkavállalóként.
"Komoly előnyt jelenthet, hogy nem kell időt szánni a vállalati know-how elsajátítására és a cégkultúra megismerésére. Éppen ezért a vállalkozásoknak érdemes odafigyelniük arra is, hogy a bérezés mellett milyen körülményeket biztosítanak és milyen vállalati értékrendszert közvetítenek a fiatalok számára"
- írják.
Ilyen lehet a társadalmi felelősségvállalás, a környezetvédelem és a fenntarthatóság, amik kiemelten fontosak a fiatal korosztály számára.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
