Három egyetemista fedte fel az ókori szövegrészletet, jelentős pénzjutalomban részesültek.
Három kutató a mesterséges intelligencia segítségével olvasta ki az egyik olyan papirusztekercs egy részletét, ami a Vezúv Kr. u. 79-ben történt kitörése után szenesedett el – írta meg a Quibit a Guardian alapján. A párizsi Institut de France-ban és a nápolyi Nemzeti Könyvtárban kb. 800 herculaneumi tekercset tárolnak, de közülük több is nagy mértékben sérült, amikor megpróbálták őket kinyitni.
Ezért hozta létre tavaly a Kentucky Egyetem informatikusa és a Github alapítója a Vesuvius Challenge nevű versenyt, amelyben a résztvevőknek az egyik tekercsről készített nagy felbontású CT-felvételt kell vizsgálniuk úgy, hogy felfedjenek négy, legalább 140 karakterből álló szövegrészletet, a karakterek legalább 85 százalékának visszanyerésével.
A munkát összesen egymillió dollárral jutalmazzák, ebből nyert el 700 ezret három fiatal. Egy berlini PhD-hallgató, a SpaceX gyakornoka, és egy svájci robotika szakos hallgató. A mesterséges intelligencia segítségével sikerült digitálisan kicsomagolniuk a tekercset, majd a tinta és a papirusz elkülönítésével felfedniük a szövegrészleteket.
A felfedezés alapján a Bristoli Egyetem ókorkutatója szerint a tekercs szerzője valószínűleg az epikureus filozófus-író, Philodémosz volt, legalábbis a stílus és a témaválasztás is rá vall. A csoport által használt algoritmust közzé is tették, hogy a későbbi kutatásokban is alkalmazhassák.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
