II. Margit dán királynő vasárnap mond le hivatalosan trónjáról, és helyét idősebb fia veszi át, aki X. Frigyes néven lesz Dánia királya.
A 83 éves, 52 éve uralkodó II. Margit újévi televíziós beszédében jelentette be lemondását és azt is, hogy az 55 éves Frigyes koronaherceg követi a trónon – olvasható az MTI-n. A nagy népszerűségnek örvendő Frigyes szigorúan véve nem volt lázadó, de gyermekkorában és ifjúként is nyomasztotta a ráirányuló médiafigyelem és az a tudat, hogy ő lesz majd a király – írják a dán királyi család szakértőjének beszámolója alapján.
A kamasz Frigyes neheztelt szüleire, mivel úgy érezte, hogy uralkodói feladataik teljesítése miatt elhanyagolták. A gyors autókban és pörgős életmódban keresett vigaszt, és az 1990-es évek elején elkényeztetett bulihercegnek tartották. 1995-ben azonban, miután megkapta diplomáját az Aarhusi Egyetemen, kezdett megváltozni a róla kialakult kép. Egyetemi évei alatt Frederik Henriksen álnéven a Harvardon is tanult Amerikában.
"Frigyes sportember, koncertekre és futballmeccsekre jár, ami miatt közvetlenebbül elérhető, mint édesanyja"
– emelte ki a szakértő.
Frigyes koronaherceg és felesége az utóbbi években, mióta a királynő betöltötte nyolcvanadik évét, egyre több uralkodói kötelezettséget vállalt át tőle. II. Margit, Dánia népszerű uralkodója, aki vasárnap mond le a trónról, művészként és a monarchia modernizálójaként is maradandó életművet vallhat magáénak.
A családjában Daisynek becézett királynő sokáig arra készült, hogy akárcsak a több mint 900 éves dán monarchia történetének minden uralkodója, ő is haláláig a trónon marad. Lemondása bejelentésekor idős korával és egészségi problémáival magyarázta döntését.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
