Ha a parlament változatlan formában fogadja el a kutatóhálózat átszervezésével kapcsolatos törvényjavaslatot, a sztrájk is szóba is jöhet.
Mégsem kizárólag az elnök, hanem a kutatóhálózat 9 fős irányító testülete dönthet majd a kutatóhelyek alapításáról, átszervezéséről és megszüntetéséről.
Lőrincz Viktor, az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) alelnöke a Népszavának úgy fogalmazott, hogy erről Csák János kulturális és innovációs miniszter is beszámolt közösségi oldalán, miután november 22-én találkozott a kutatási hálózat elnökével, Gulyás Balázzsal és Freund Tamással, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével.
A miniszter még november 14-én nyújtotta be a törvényjavaslatot a parlamentnek azzal az indokkal, hogy a HUN-REN (korábbi nevén Eötvös Loránd Kutatási Hálózat) elnöke azt javasolta, hogy az írányítással kapcsolatos folyamatok "egyszerűsítése és gyorsítása érdekekében" tartozzanak elnöki hatáskörbe többek között a kutatóhelyek átszervezését, megszüntetését érintő döntések. Az egyszemélyes vezetés terve ellen az ADF, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) és az Oktatói Hálózat is tiltakozott.
Egyelőre a miniszter bejelentésének nincsen írásos nyoma, a törvénytervezet továbbra is változatlan formában szerepel az országgyűlés honlapján. Lőrincz Viktor a portálnak azt nyilatkozta, amennyiben mégis elfogadják a törvényjavaslatot, az ADF és a TDDSZ további lépéseket tervez. Ha úgy ítélik meg, sztrájkolni fognak.Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
