Történelemóra a föld alatt: kiállítás nyílt a budapesti metrón

Egy hónapon keresztül lehet megtekinteni a Budapest múltját bemutató kiállítást a metró szerelvényeiben.

A Metró Galéria legújabb kiállításában az Örökségünk Budapest című tárlat tablóival találkozhatnak a 2-es, a 3-as és a 4-es metró utasai – írta meg a Népszava. A földalatti szerelvények már 22 éve adnak helyet különböző képtárlatoknak. A most megnyílt kiállítás azért is érdekes, mert a főváros 150. születésnapjához kapcsolódik.

A kiállítás eredeti formájában a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (FSZEK) volt megtalálható, aminek az átszerkesztett formáját most egy hónapra a föld alá helyezték, ahol akár több százezren is láthatják.

Budapest múltja nem létezne közösségi közlekedés nélkül, a város története szorosan összefonódott ezzel

- mondta a kiállításról Bolla Tibor, a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) vezérigazgatója.

A metrókocsikban színes és informatív táblák várják az utazókat, ami az 1870-es évektől kezdve a XX. század elejéig tartó korszak városformáló törekvéseinek állít emléket. "A gyűjtemény bemutatja a modern városi infrastruktúra, a nemzeti kultúra, valamint a helyi oktatási és szociális rendszer főbb mozzanatait, és a főváros társadalmi olvasztótégely-jellegét is" – részletezte Kovácsné Koreny Ágnes, a FSZEK főigazgató-helyettese.

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.