Egy hónap után szombaton meghalt Armita Garavand iráni középiskolás diáklány, aki október elején vitatott körülmények között esett kómába a teheráni metróban.
Az ifjúsági és sportminisztériumhoz tartozó Borna ügynökség azt jelentette: "Armita Garavand, a Teheránban élő diáklány egy órával ezelőtt halt meg intenzív orvosi kezelés és 28 napos kórházi ápolás után a speciális ellátóegységben".
A 16 éves, kurd régióból származó tinédzser október 1-je óta feküdt egy teheráni kórházban, miután összeesett a fővárosi metróban. A helyi hatóságok szerint a diáklány "vérnyomásesés" áldozata lett, és tagadták, hogy bármilyen "szóbeli vagy fizikai összetűzés" történt volna közte "az utasokkal vagy a metró személyzetével".
A Tasznim félhivatalos helyi hírügynökség idézte az "orvosok hivatalos véleményét", miszerint a lány "agykárosodást okozó esést szenvedett, amelyet folyamatos görcsök kísértek, csökkent agy oxigénellátása, amit agyi ödéma követett, miután hirtelen leesett a vérnyomása".
Az emberi jogi szervezetek szerint azonban az erkölcsrendészet tagjai azért verték meg a diáklányt a teheráni metróban, mert nem viselt kendőt.
Az ügy alig több mint egy évvel azután történt, hogy 2022. szeptember 16-án őrizetben meghalt Mahsza Amini, egy 22 éves iráni kurd nő, akit az erkölcsrendészet őrizetbe vett, mert állítólag megszegte az iráni nőkre vonatkozó szigorú öltözködési szabályokat. Halála széles körű tiltakozó megmozdulást váltott ki az országban, amely több száz halálos áldozatot követelt és több ezer ember letartóztatásához vezetett.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
