Egy törvény értelmében az Egyesült Államok legnagyobb természettudományi múzeumának mintegy 12 000 emberi maradványát kell felülvizsgálnia.
A New York-i Természettudományi Múzeum által bejelentett új politikai irányelvek közé tartozik az emberi maradványok tárolásának, javításának, valamint a maradványok eredetének és identitásának meghatározásának új szabályozása - írta meg a The Guardian.
Sean Decatur, a múzeum vezetője szerint a múltban
az emberi maradványok gyűjtését a hatalom rendkívüli egyensúlyhiánya tette lehetővé.
Egy az őslakosok sírvédelmére vonatkozó törvény értelmében az intézmény köteles visszaszolgáltatni a maradványokat, azonban sok esetben szinte lehetetlen ezeknek az azonosítása. Illetve az sem tisztázott, hogy sikeres azonosítás esetében a maradványokat milyen körülmények között kell tárolni vagy kinek kellene azokat visszaszolgáltatni.
A múzeum már 1000 őslakos amerikai maradványát szállította vissza a származási helyükre, de további 2200 másik vár még ugyanerre.
A gyűjteményekben lehetnek olyan maradványok is, amiknek az intézményi tanulmányozásához és kiállításához nem járultak hozzá.
A jelenleg is kiállított 12 emberi maradványról a múzeum igazgatója úgy nyilatkozott, hogy egyik tárgy sem "annyira lényeges a kiállítás céljainak és narratívájának szempontjából, hogy ellensúlyozza azokat az etikai dilemmákat, amelyeket az jelent, hogy az emberi maradványokat bizonyos esetekben ugyan úgy kezelik, mint a kiállított tárgyakat".
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
