Feltűnően olcsó, az ország minden részén elérhető honvédelmi táborokat kínáltak a magyar gyerekeknek egész nyáron.
Bár a magas energiaárak és az infláció miatt idén a gyerektáborok árai is jelentősen megdrágultak - az ottalvós táborok átlagosan 70, a napközisek pedig 45 ezer forintba kerültek, így mintegy másfélszeresére drágultak az elmúlt öt évben - a honvédelmi táborok feltűnően olcsók maradtak; mindössze napi 3500 forintért vehettek rajtuk részt a gyerekek, így az ötnapos tábor részvételi díja mindössze 17,5 ezer, a hatnaposé 21 ezer forint volt - írta meg a G7 a táborfigyelő adatai alapján.
Ezeken a táborokon idén mintegy négyezer gyerek vett részt, így idén nyáron ez volt a harmadik legnépszerűbb táborozási forma, ami ráadásul az ország rengeteg helyszínén volt elérhető.
A táborok tematikailag pedig főként a harcászatra voltak felfűzve, de tartottak
"Tematikától függetlenül pedig minden táborban megjelentek klasszikus honvédségi elemek, mint az alaki fogások, a testnevelés és a katonai szervezetek bemutatkozása, de volt paintball, elsősegélynyújtás, légpuskalövészet, tereptan, túlélési ismeretek is" - írják.
A G7 szerint a programsorozat éppen egybeesik a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programmal, melynek célja, hogy tíz év alatt (2026-ig) felfejlessze a Magyar Honvédséget, nemcsak technikai, hanem személyi oldalról is, ezért nem kizárt, hogy a nehézkes toborzás miatt a kormány így próbálja motiválni a diákokat arra, hogy később jelentkezzenek a honvédségbe katonának.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
