A maradványok a modern ember és a neandervölgyiek keveredésére utalnak.
45 ezer éves, a homo sapiens eddig egy ismeretlen ágához tartozó újszülött maradványait találták meg egy franciaországi barlangban - számolt be róla az IFLScience.
A tudományos lap szerint a Grotte du Renne nevű barlang teli volt neandervölgyi emberek maradványaival, ami azért is különleges, mert a lelőhelyen feltehetőleg abban az időszakban éltek neandervölgyiek, amikor már a modern emberek is kezdtek megjelenni. Erre utal az a most megtalált, csecsemőhöz tartozó csípőcsont is, amely már sokkal inkább hasonlít a modern emberéhez, mint a neandervölgyiekhez, ezért a kutatók azt feltételezik, hogy a 41-45 ezer éves csontok a Homo sapiens egy eddig ismeretlen, korai ágához tartozhatnak, ami a modern emberek és a neandervölgyiek együttélésének, feltehető keveredésének bizonyítéka.
A barlangban az emberi maradványokon kívül számos szerszámot is találtak, amik szintén arra utalnak, hogy a neandervölgyiek "megfigyelték" a szomszédaikat, és a saját fegyvereiket ötvözték a tőlük látott technikákkal, így egyfajta "hibrid iparágat" létrehozva.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
