Hortobágyi Ágoston digitális stratéga szerint a fiatalkorúak fele napi 4 óránál is többet netezik, miközben vírusként terjed az online zaklatás, a figyelemzavar és az önsértés.
Közelednek a nyári hónapok, egyre valószínűbb, hogy unalmukban az okoseszközök után nyúlnak és a világhálón töltik el a szabadidejüket a gyerekek, ami a megfelelő felügyelet hiányában akár veszélyes is lehet rájuk. Kutatások szerint ugyanis a 14-25 év közötti fiatalok tanulás közben sem teszik le a telefont és még a családi programok, ebédek közben is inkább chatelnek, mintsem hogy minőségi időt töltsenek együtt a szeretteikkel, melynek olyan következményei is lehetnek, mint a figyelemzavar (ADHD), az önsértés és a szenzoros érzékenység.
"Miközben a szülők felelőssége óriási a helyzet kezelésében, sokan közülük maguk is nehezen boldogulnak az online tér szabályaival, nem ismerik az eszközöket és applikációkat, vagy éppenséggel maguk is függők. A digitális gyermekvédelem tehát a szülőkkel kezdődik" – véli Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, aki szerint hamarosan visszafordíthatatlan társadalmi következményei lesznek annak, ha nem indul el széleskörű párbeszéd a témában.
A szakértő szerint általános tévhit az is, hogy csak a nagyobb, 14-15 éves kor körüli gyerekeket érintheti a probléma, egyre gyakoribb ugyanis, hogy már a kisebb, 5-6. osztályos gyerekeket is fenyegetik az internethasználattal kapcsolatos veszélyek (például az online zaklatás, szexuális zaklatás), hiszen egyre fiatalabb korban kezdik el az okoseszközök és az internet használatát, erre pedig - véli a stratéga - a szülőket is megfelelően fel kell készíteni.
Jogszabályok mellett is a szülőé a legfőbb felelősség
Bizonyos országokban törvényileg is szabályozták már a 18 éven aluliak internethasználatát. Az amerikai Utah államban jövő márciustól például a 18 éven aluliak csak szülői engedéllyel regisztrálhatnak majd közösségi oldalakra, a gyerekeik fiókjaihoz pedig a regisztráció után is hozzáférhetnek majd amellett, hogy a kiskorúak Instagram, Facebook és TikTok használatát az alkalmazások 22:30 és 6:30 között automatikusan blokkolják majd. Törekvések tehát vannak arra, hogy az országok jogszabályokkal lépjenek fel a kiskorúak túlzott internethasználata ellen, valójában viszont "a szülőre hárul a feladat, hogy egyfajta szabályalkotóként, ha úgy tetszik, bíróként lépjen fel."
Úgy gondolom, hogy egyre fontosabb fogalom lesz a digitális nevelés vagy a digitális gyermekvédelem, viszont ehhez a szülők tudatos és széleskörű edukációjára is szükség van. Sokan tisztában vannak már a veszélyekkel, sokat olvasnak a témáról, aggódnak is a gyermekeikért, de fogalmuk sincs arról, milyen lépéseket tehetnének a megoldás felé
– teszi hozzá Hortobágyi Ágoston, aki éppen ezzel a céllal hozta létre Digitális Edukáció Képző Központot, illetve indította el a Digitális Szülő Kurzust. A szakember azt is hozzáteszi, különösen nagy kihívás előtt állnak azok a szülők, akiknek a gyereke szeptemberben kezdi az iskolát, hiszen az új feladatok és kötelességek miatt még több felelősség hárul majd rájuk, ebben a korban pedig már nem ritka, hogy "méregdrága mobiltelefonokkal" járnak a kisdiákok, amikre valójában nincs szükségük, ráadásul ezek az eszközök "felesleges feszültségforrást" jelentenek abban a közösségben, ahová megpróbálnak majd beilleszkedni.
Annak érdekében pedig, hogy a nyári szünetet ne telefonozással és internetezéssel töltsék, érdemes nyári táborokba íratni őket, barátokkal közös programokat, kreatív tevékenységeket szervezni és a telefonozással kapcsolatban világos szabályokat (pl: meghatározott képernyőidő) felállítani.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Újabb videóban szólalt meg Pankotai Lili: a kormány fiataloknak szóló üzeneteire reagált, és közben felidézte a könnygázzal oszlatott diáktüntetések legmegrázóbb pillanatait is.
A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
