Több mint 48 év után kapott vissza egy kikölcsönzött könyvet egy angol könyvtár Kanadából, a becslés szerint 6170 fontra (2,9 millió forint) rúgó késedelmi díjat elengedték.
A kanadai Brit Kolumbiában, Port Moodyban élő Tony Spence a dél-londoni Tooting városrész könyvtárából vette ki Richard Brautigan Egy déli tábornok nyugatról című regényét 1974 elején. A könyvtárban, ahol nem találták nyomát a kölcsönzésnek, szerencsére a maximális késedelmi díj 8,5 font.
"Úgy döntöttem, visszaküldöm, mivel hiszek a könyvtárakban és támogatom őket. Arra is gondoltam, hogy a könyvárosok talán nevetnek egyet, amikor megkapják. Úgy tűnik, tényleg ez történt" - mondta el a BBC-nek a nyugdíjas bíró.
A Wandsworth könyvtárban meglepődtek és örültek a visszaküldött könyvnek. "Még jobban megdöbbentünk, amikor megláttuk, hogy a regényt 1974-ben kölcsönözték ki, és nagyjából 48 évet és 107 napot késett" - tette hozzá a könyvtár egy szóvivője. A Vancouverhez közeli Port Moody több mint 7500 kilométerre fekszik Tootinghoz. A könyvtárosok nem tudták megerősíteni, hogy a legnagyobb késedelemmel visszavitt könyvről van-e szó, mivel a kölcsönzéskor még nem volt számítógépes rendszerük.
A kölcsönzésnek sem volt nyoma egészen hétfőig, amikor a feladó és kísérőcédula nélkül elküldött regényt meghozta a postás. A yorkshire-i Bingley-ben felnőtt Spence a BBC-nek elmondta, hogy a könyvet nemrég találták meg magazinokkal együtt egy dobozban. "Nem tudom, hogy került oda, és azt sem értem, miért tartottam meg. Terveztem, hogy beteszek a csomagba egy cédulát, de sajnos teljesen elfelejtettem" - mesélte.
A könyvtár késedelmi díja napi 25 penny az első héten, ezután napi 36 penny. "Nagy örömünkre a könyv olyan jó állapotban jutott vissza hozzánk, hogy ha akarnánk, visszatehetnénk a polcra. A körülményekre tekintettel elengedjük a késedelmi díjat" - mondta a szóvivő. Hozzátették, remélik, az olvasó élvezte a regényt, és arra kérték, lépjen velük kapcsolatba, hogy személyesen köszönhessék meg neki a gesztust.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
