Több mint 48 év után kapott vissza egy kikölcsönzött könyvet egy angol könyvtár Kanadából, a becslés szerint 6170 fontra (2,9 millió forint) rúgó késedelmi díjat elengedték.
A kanadai Brit Kolumbiában, Port Moodyban élő Tony Spence a dél-londoni Tooting városrész könyvtárából vette ki Richard Brautigan Egy déli tábornok nyugatról című regényét 1974 elején. A könyvtárban, ahol nem találták nyomát a kölcsönzésnek, szerencsére a maximális késedelmi díj 8,5 font.
"Úgy döntöttem, visszaküldöm, mivel hiszek a könyvtárakban és támogatom őket. Arra is gondoltam, hogy a könyvárosok talán nevetnek egyet, amikor megkapják. Úgy tűnik, tényleg ez történt" - mondta el a BBC-nek a nyugdíjas bíró.
A Wandsworth könyvtárban meglepődtek és örültek a visszaküldött könyvnek. "Még jobban megdöbbentünk, amikor megláttuk, hogy a regényt 1974-ben kölcsönözték ki, és nagyjából 48 évet és 107 napot késett" - tette hozzá a könyvtár egy szóvivője. A Vancouverhez közeli Port Moody több mint 7500 kilométerre fekszik Tootinghoz. A könyvtárosok nem tudták megerősíteni, hogy a legnagyobb késedelemmel visszavitt könyvről van-e szó, mivel a kölcsönzéskor még nem volt számítógépes rendszerük.
A kölcsönzésnek sem volt nyoma egészen hétfőig, amikor a feladó és kísérőcédula nélkül elküldött regényt meghozta a postás. A yorkshire-i Bingley-ben felnőtt Spence a BBC-nek elmondta, hogy a könyvet nemrég találták meg magazinokkal együtt egy dobozban. "Nem tudom, hogy került oda, és azt sem értem, miért tartottam meg. Terveztem, hogy beteszek a csomagba egy cédulát, de sajnos teljesen elfelejtettem" - mesélte.
A könyvtár késedelmi díja napi 25 penny az első héten, ezután napi 36 penny. "Nagy örömünkre a könyv olyan jó állapotban jutott vissza hozzánk, hogy ha akarnánk, visszatehetnénk a polcra. A körülményekre tekintettel elengedjük a késedelmi díjat" - mondta a szóvivő. Hozzátették, remélik, az olvasó élvezte a regényt, és arra kérték, lépjen velük kapcsolatba, hogy személyesen köszönhessék meg neki a gesztust.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
