Rekordot döntött a budapesti albérletek ára, átlagosan 172 ezer forintot kell fizetni egy lakásért

Újabb rekordot döntött a budapesti bérleti díjak emelkedése májusban, ez pedig az egyetemisták, főiskolák kiadásait is megnöveli majd.

  • Eduline

A Rentingo.com legfrissebb elemzése szerint egy kiadó lakásért átlagosan 172 ezer forintot kértek a múlt hónapban, ami már meghaladja a koronavírus-járvány előtti szintet. A közösségi albérletkereső platform adatai alapján a Budapestre érkező turisták egyre nagyobb száma miatt a belvárosi lakások egy részét újra az Airbnb-piacon adják ki, ezek gyakorlatilag eltűntek a hosszabb távra kiadó albérletek közül.

Áprilishoz képest 3,8 százalékkal, tavaly májushoz képest pedig 19,3 százalékkal nőttek a bérleti díjak a fővárosban, így tavasz végére az átlagos albérletárak elérték a 172 ezer forintot.

A még szabad bérlakásokért egyre nagyobb a verseny, májusban ennek megfelelően akár 163 ezer forintot is hajlandók voltak fizetni.

A legtöbben a XI. és a XIII. kerületben keresnek albérletet, a Rentingo.com-on regisztrált bérlők 25 százaléka elsősorban ezekben a kerületekben keresgél. Az alberletkalkulator.hu szerint ezeken a részeken általános a 3.400 – 3.500 Ft/m2 bérleti díj. Népszerű célpontnak számít a VII., a IX. és a XIV. kerület is, a budapesti albérletkereslet fele gyakorlatilag erre az öt kerületre koncentrálódik.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.