Rekordot döntött a budapesti albérletek ára, átlagosan 172 ezer forintot kell fizetni egy lakásért

Újabb rekordot döntött a budapesti bérleti díjak emelkedése májusban, ez pedig az egyetemisták, főiskolák kiadásait is megnöveli majd.

  • Eduline

A Rentingo.com legfrissebb elemzése szerint egy kiadó lakásért átlagosan 172 ezer forintot kértek a múlt hónapban, ami már meghaladja a koronavírus-járvány előtti szintet. A közösségi albérletkereső platform adatai alapján a Budapestre érkező turisták egyre nagyobb száma miatt a belvárosi lakások egy részét újra az Airbnb-piacon adják ki, ezek gyakorlatilag eltűntek a hosszabb távra kiadó albérletek közül.

Áprilishoz képest 3,8 százalékkal, tavaly májushoz képest pedig 19,3 százalékkal nőttek a bérleti díjak a fővárosban, így tavasz végére az átlagos albérletárak elérték a 172 ezer forintot.

A még szabad bérlakásokért egyre nagyobb a verseny, májusban ennek megfelelően akár 163 ezer forintot is hajlandók voltak fizetni.

A legtöbben a XI. és a XIII. kerületben keresnek albérletet, a Rentingo.com-on regisztrált bérlők 25 százaléka elsősorban ezekben a kerületekben keresgél. Az alberletkalkulator.hu szerint ezeken a részeken általános a 3.400 – 3.500 Ft/m2 bérleti díj. Népszerű célpontnak számít a VII., a IX. és a XIV. kerület is, a budapesti albérletkereslet fele gyakorlatilag erre az öt kerületre koncentrálódik.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.