Három feladatot hoztunk, amitől lehet, hogy égnek áll a hajatok.
A mai kihívást Han Dongkyu, egy tehetséges fiatal rejtvénytervező hozta Dél-Koreából - a Guardian pedig arra kíváncsi, meg tudjátok-e oldani. Han Dongkyu egyébként a koreai Ulsan National Institute of Science and Technology hallgatója számítástechnika és mérnöki szakon és imádja rejtvényeket megoldani és kitalálni is.
Az első két kérdés egyszerű(bb): az alábbi ábrákat kell úgy kettévágni, hogy két egyforma darabot kapjatok. Ha például kinyomtatjátok őket, két egyforma darabot kell kapnotok egy vágással, maradék nélkül. Egy kis segítség: a darabok megfordulhatnak.
A felvezető játék után jön azonban az igazi rejtvény. A következő ábrát – a bal oldalon - úgy kell felvágni, hogy a jobb oldali képet kaphatjátok. A darabok itt is fel- és megfordulhatnak, sőt ebben a leírásban tippeket is kaphattok ahhoz, hogyan kellene kivágni őket.
Ha nyomtatnátok, itt pdf-formában is eléritek a képeket. A megoldásokat este nézhetitek majd meg az oldalon.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
